•59. fejezet•

Az előző rész tartalmából:
Riker és a többiek elmentek a világkörüli túrnéjukra. Pár hónappal később hazajöttek, hogy megnézzék, hogy van Em. Mikor a vendégek távoztak, főhősünknek elfolyt a magzatvize...

~~~Este~~~

- RIKER! - ordítottam kétségbeesetten.
Hihetetlen, hogy pont most akar jönni a baba!
- Mi az? - rohant le a lépcsőn.
- A...baba...most...akar...jönni! - ziháltam.
Ezzel kezdetét vette a rohanás. Rik kiállt a kocsival, utána beültetett, majd összeszedte a cuccaimat.
- Bírd ki! - kérte, majd beindította az autót.
Ott ahol max. 50-nel lehetett menni, ott 90-el hajtott, de nem baj...

~~~A kórházban~~~

Istenem, de jó újra itt! A fehér falak, a bunkó nővérek, és a rengeteg beteg. Alig vártam...
Riker eltámogatott a pultig, ahol elvezettek a szülészetre.
- Jó napot, már vártuk önt! - lépett mellém a nőgyógyász. - Dr. Joe Puckerman vagyok. - fordult Riker felé.
- Mehetünk? - kérdeztem türelmetlenül.
Bólintottak, úgyhogy betoltak a szobába.
...
- Akkor most vegyen mély lélegzetet és nyomjon! - utasított az orvos.
Ez a mondat nagyon jól esett, az tuti! Így is majd' szétszakadtam, de nyomjam, mi? Riker a kezemet szorította és suttogott. "Nyugi" meg "mindjárt anya leszel". Ezzel a gondolattal nyomtam és nyomtam.
...
- Gratulálok, kisfiú! - mondta az orvos mosolyogva, majd a kezembe adta.
Olyan szép, és édes! Annyira megörültem, hogy elsírtam magam. Riker is átölelt, és puszilgatta a baba fejét. De mi legyen a neve?
- Riker, arra gondoltam, hogy lehetne az Ő neve is Riker. - mondtam halkan.
- Jó, de nekem még egy másik név is tetszik. - mondta. - Szeretném, ha Boston lenne. - nézett rám.
- Megígérted Bostonnak, ugye? - kérdeztem mosolyogva.
- Igen. - bólintott, majd megcsókolt.
Őszintén szólva nekem is tetszik a Boston, de jobban örültem volna a James-nek vagy a Rob-nak. Igen, ezek komoly nevek, de ha felnő, nem lehet fiatalos neve.
- Hölgyem, el kell vinni a babát. - lépett be egy kellemes arcú nővérke.
Szomorkás fejjel ugyan, de odaadtam Bostont.
- Kicsim, nekem mo...- fordult felém Rik, de Stormie-ék félbeszakították.
- Istenem, mondd miért? - rontottak be az ajtón a srácok.
Elnevettem magam, hiszen az előző mondatot Stormie mondta.
- Mi történt? Csak most telefonáltak ezek a rohadt orvosok! - ült le mellém Ross idegesen.
- Semmi gond! - feleltem.
Ekkor bejött az orvos ismét, kezében Bostonnal.
- Etetés...- sóhajtottam, majd a kezembe vettem a fiamat.
- Ez...ez...- hebegett Ratliff.
- Ő itt Boston Lynch. - ringattam. - A kisfiam. - feleltem mosolyogva.
Stormie és Mark majdnem elsírták magukat, de jó volt látni őket.

*hetekkel később*

~~~Otthon~~~

Szerencsére hamar kiengedtek a kórházból. Riker kijött elém, és hazavitt.
- Vettem Bostonnak egy szép hordozót. - szólalt meg Riker némi csend után.
- Kíváncsi vagyok rá! - feleltem nevetve.
Ezzel bementünk a házba. Felmentem az emeletre, és ekkor megpillantottam egy csodálatos gyerekszobát.
- Hogy tetszik? - kérdezte Riker, és hátulról átkarolta a derekamat.
- Ez nagyon szép! - mondtam a könnyeimmel küszködve.
Bementem.
A szoba fala világos kék volt, rajta fehér felhőkkel. Volt egy nagy ablak is a plafonon, hogy ott is jöjjön be fény. A szoba jobb felső sarkában volt a kiságy és vele párhuzamosan a játékok. Annyi, hogy az eszméletlen!
- Honnan vannak ezek? - utaltam a játékkupacra.
- Anyu segített. - legyintett, és megjelent az arcán a gödröcske.
Fogtam Bostont, és betettem az ágyba.
- Jó éjt, fiam! - mondtam s megpusziltam a homlokát.
Nem sírt fel, hanem elaludt. Behajtottam a szobaajtót és Riker felé fordultam.
- Hogy tudtad ezt 1 hét alatt összehozni? - suttogtam.
- A mestereket megsürgettem picit...- sejtelmeskedett.
Elmosolyodtam és megcsókoltam.

~~~Este~~~

Olyan fél kilenckor csengetett valaki. Riker éppen Bostont fürdette, úgyhogy én nyitottam ajtót.
- Sziaaa! - ugrott a nyakamba Rydel.
Beinvitáltam őket (ugyanis az egész Lynch klán látogatott el...), és a nappaliba vezettem a csapatot.
- Emily ki az? - kiabált Rik a fürdőből.
- A családod! - mondtam nyugodtan.
Épp abban a pillanatban jött ki Riker, kezében Bostonnal.
- Milyen tündéri! - felelte Stormie.
- Tessék, fogd meg! - adta Riker a kezébe.
Stormie, akár egy vérbeli anya, ringatni kezdte Bostont.
- Jól csinálod! - suttogtam.
...
Amikor a Lynch klán távozott, elvittem lefeltetni Bostont. Mikor kijöttem, Riker már a hálószobában várt.
- Na, mi van itt? - kérdeztem mosolyogva, amint beléptem a szobába.
- Tudod te azt! - jelent meg az arcán egy perverz vigyor.
...
Hajnali fél kettőkor viszont felébredtem, mert...


A következő részben ugrunk az időben, és kiderül, hogy Em mire kelt fel....