2014. július 31., csütörtök

•17. fejezet•

Az előző rész tartalmából:
Emily az iskolában megdöbbenve tapasztalta, hogy Ross szerelmet vallott neki. Ám a lány is szereti, de nem akarja megcsalni a még kórházban fekvő Rikert. Este beállított Hien és Lili...

~~~Este a szobámban~~~

- Lányok, mit kerestek itt?- zártam be a szobám ajtaját.
- Hát, azt mondtad, hogy eljöhetnénk. Itt vagyunk.- dobta le Hien a bőröndjét.
- Baj?- kérdezte Lili. Ránéztem, és kutyaszemekkel várta a válaszomat. Mit mondhattam volna neki? Hogy menjenek el? Annyira nem vagyok tuskó.
- Dehogy is!- legyintettem.- Csak tudjátok, hogy én még suliba járok, és addig nem nagyon tudok veletek lenni.- tördeltem az ujjaimat.
- Jaj, Em! Tudod, hogy el tudjuk foglalni magunkat, amig te suliban vagy.- kacsintott Hien.- Majd átmegyünk a szomszédba!- nevetett.
- Eszetekbe ne jusson!- emeltem fel a mutatóujjamat.
- Miért is?- kérdezte Lili.
- Meg kell beszélnünk néhány dolgot.- ültem le az ágyamra.- Figyu, lányok! Nagyon örülök, hogy itt vagytok, de a Lynch-házba nem sétálhattok be csak úgy. Riker Lynch a pasim, aki most kórházban fekszik.- mondtam.
- Hohohó!- állított meg Hien.- Mi az, hogy kórházban fekszik?- kérdezte.
- Riker és a családja pár nappal ezelőtt eljött egy vacsorára, ahol felvállatuk a kapcsolatunkat. Viszont ott is összekaptunk. Vacsi után felelsz vagy merszeztünk, és Rossnak meg kellett engem csókolnia, de Riker behúzott neki egyet. Aztán elmentek, és Riker elment piálni. Elesett és betörte a fejét.- meséltem.
- Jesszus!- kapott a szája elé Lili.
- Ez az egyik ok. Az másik pedig, hogy majd ők eljönnek hozzánk, és akkor ti is találkozhattok velük. Riker, Ross, Rocky és én suliba járunk, míg Rydel és Ratliff magántanárokhoz.- ismertettem a helyzetet.
- Oké. Nem megyünk át Lynch-ékhez.- egyezett bele Hien.

~~~Reggel~~~

Hamarabb fent voltam, mint a lányok. Nagyban aludtak, amikor elmentem. Az utcán Ross-t pillantottam meg.
- Szia!- lépett mellém.
- Hien és Lili itt vannak...- közöltem.
- Hogy kerülnek ide?- vonta fel a szemöldökét Ross.
- Ne tőlem kérdezd.- emeltem fel védekezően a kezem.
- Megkaptad a rózsákat?- kérdezte. Odakaptam a fejem. Ő küldte? Nem igaz!
- Igen.- bólintottam.- Ross! Tudod, hogy nem kellett volna.- mondtam lehajtott fejjel.
Pontosan így nézett a szemembe⬆
- De igen. Kellett.- fogta meg a karom. Szembefordított magával, és azt hittem elszédülök. Nem lehet ennyire helyes!
- Figyelj... nem tehetem ezt Rikerrel. Főleg nem most!- mondtam, ezzel kicsusszanva Ross kezei közül.
- Nem tudlak kiverni a fejemből!- mondta mélyen a szemebe nézve.
- Ó, hidd el, hogy én sem, de meg kell próbálnunk!- mondtam rekedtes hangon.- Nem mellesleg amióta csak az eszemet tudom, azóta szerettelek volna megismerni. És nem akarom az egyetlen esélyemet gallyravágni. Érsd meg, kérlek!- fogtam meg a kezét.
- Oké.- bólintott.- Nem leszek barom.- közölte.
Szerencsére odaértünk a sulihoz, és szépen bementünk. Nem akartam, hogy mindenkinek az jöjjön le, hogy én és Ross. Elmentünk a teremig, ám Becky és a csatlósai az utamban álltak.
- Menj arréb!- mondtam.
- Jaj, majd pont te mondod meg, mi?- vetette oda. Nem akartam veszekedést okozni, mert egy agyilag szőke ellen úgy is nyerek. Meg akkor ott fog nyávogni, hogy "jaj, kitört a tűsarkúm sarka! Ezért meglakolsz!".
- Te akartad!- mondtam, és egy határozott mozdulattal arréblöktem.- Hé! A csatlósaid legalább elkaptak! Szerencséd volt!- mondtam és bementem a terembe. Ledobtam a táskámat, és átolvastam a törit.
Nem tudtam még csak gondolkozni sem, mert Ross-on kattogtam. Jaj! Miért egy ilyen helyes pasi a legjobb barátom? Igazuk van az embereknek. Nincs fiú és lány közt barátság! Bár ezt csak én gondolom így.

~~~Délután~~~

Nem is értem a tanárokat. Már csak öt nap, és vége a sulinak! Erre íratnak dogát! Pff. Szépen hazamentem, és otthon meglepve tapasztaltam a lányok viselkedését.
- Mi van itt?- léptem az ajtón. Üvöltöttek a Vamps zenéi, és alig hallottam a gondolataimat. Gyorsan kikapcsoltam a lejátszót, és kérdőre vontam a lányokat.- Lili! Hien! Mi van itt? Arról volt szó, hogy elfoglaljátok magatokat! 17 évesek vagytok, nem 2!- mondtam mérgesen.
- Bocs.- mondta elsőnek Lili.
Nem haragudtam rájuk (annyira), mert szükségem volt rájuk.
- Lányok!- öltözzetek fel, mert elmegyünk piknikezni!- közöltem. Arra gondoltam, hogy elhívom Ross-ékat, hogy Liliék meglepődjenek.
Felmentem a szobámba, és felhívtam Delly-t.
- Szia, Rydel!- szóltam bele a telefonba.
- Szia!- köszönt.
- El kellene jönnötök a parkba.- mondtam.
- Mindenki jöjjön?- kérdezte.
- Aha!
- Mi ott leszünk!- tette le a kagylót Rydel.
Ideje nekiállnom öltözni. Végülis sikerült találnom egy igazán szép ruhát.

Ez az én ruhám
Hien ruhája
 Gyorsan magamrakaptam a darabokat, és lesiettem a lépcsőn. Azért Hien és Lili is csinosak voltak!
- Itt vagyunk!- léptek elő a fürdőszobából.
- Hű, de csinik vagytok!- néztem végig rajtuk.
- Te is kitettél magadért!- mondta Lili.
- Köszönöm!- mondtam mosolyogva.
- Akkor induljunk!- vettem kezembe a kulcsot.


 ~~~A parkban~~~
Alig bírtam ki, hogy odaérjünk. Lilinek pisilnie kellett, Hien pedig éhes volt.
- Az istenért, lányok!- csattam fel.- Miért nem végeztétek el a dolgaitokat nálunk?- kérdeztem. Erre mind a két lány elgondolkozott.
- Igaz!- mondta ki végül Lili.
Szerencsére találtunk egy mobil WC-t, ahol drága barátnőm elvégezhette a dolgát. Mintha száz év lett volna!
Lili ruhája
- Mi tartott idáig?- kérdezte Hien idegesen, amikor Lili kilépett a WC ajtaján.
- Magánügy!- vágta rá.
Végre elindultunk a fűzfához, ahol már a többiek vártak.
- Sziaaa!- szaladt ki elénk Rydel, és átölelt.
- Anyám!- tért magához Lili.
- Rydel Lynch, de gondolom ezt már tudod.- mondta Delly, és megölelte Lilit.
- Én Lili Wester vagyok! Emily legjobb barátnője.- mondta.
- Menjünk is!- indultam el.
Ross és a többiek már a pokrócon ültek, és minket vártak. Riker nélkül elég szomorúan éreztem magam, de a többiek nem hagyták, hogy bánatos legyek. Egyszer csak valaki előlépett a fűzfa mögül.
- Szia, Nyuszi!- ölelt át Riker (!!!!!!).
- Rikeer!- ugrottam a nyakába.- Hogy hogy itt vagy?- kérdeztem. Majd' kicsattantam a blodogságtól! Yuppi!
- Kiengedtek.- mondta Riker és megcsókolt. Leültünk a pokrócra, és falatozni kezdtünk.
- Hien már éhes volt.- haraptam bele a szendvicsembe.
- Aha.- mondta teli szájjal az elég színes barátnőm. Rocky elmosolyodott.

~~~Kaja után~~~

Miután mindenki befejezte a kajálást sétálni mentünk a srácokkal.
- Nézzük meg azt a dombot!- mutatott Hien a zöld domb irányába.
- Oké.- mondtam, és Rikerrel kézenfogva elsétáltunk. Rydel és Ratliff is szerelmesen sétáltak. Tök cukik voltak! Nagyon jó helynek tűnt az a barlang.
- Itt is vagyunk!- állt meg Hien.
- Befeléé!- szaladt előre Rocky, utána pedig Ratliff.
- Sejthettem volna, hogy előreszalad!- mondta mosolyogva Rydel.
- Mi bemegyünk?- néztem fel Rikerre.
- Be akarsz menni?- kérdezte.
- Aha.- bólintott. Megint elcsattant egy csók.
Bementünk, és sötét volt. Még jó, hogy a telefonomon volt zseblámpa.
- Szerintem meg kéne állnunk...- hebegte Lili.
- Menjünk.- mosolygott rá Ross.
A tervem fantasztikusan halad! Igazából csak annyi, hogy valamelyik barátnőmet összehozom Rossal, hogy ne keljen szenvednem.
Amikor beértünk a legmélyére, Rocky azonnal visszafordult. Itt már elengedtem Riker kezét, és előreszaladtam Lilihez.
- Na, hogy állsz Ross-al?- kérdeztem.
- Nagyon kedves velem. Meg meg is fogta a kezem.- mesélte Lili.
- Remélem, hogy összejöttök.- öleltem meg.- Akkor hagylak is titeket összemelegedni!- szaldtam vissza Rikerhez.
Lemerült a telefonom, így kikapcsolt a zseblámpám.
- Basszus!- mondtam.- Azzal megfogtam Riker kezét. Vagyis csak reméltem, hogy az övé. Szerencsére Hiennek kéznél volt a mobilja, és bekapcsolta. Ránéztem a kezemre, és Rocky kezét fogtam.- Bocs.- engedtem el.
- Nem baj!- mondta halvány mosollyal.
Visszaszaladtam Rikerhez, és belékapszkodtam.

~~~Estefelé~~~
Kiértünk a barlangból, és elmentünk az egyik fagyizóhoz. Mindenki elkérte a sajátját, és leültünk egy padra. Riker mellé Ross ült, és olyan édesen ették a fagyijukat, hogy csináltam egy képet.
Fagyievés :)  *-*
Olyan arik! Riker kis feje!
- Jó kép lett!- mutattam oda a telefonom kijelzőjét Ross-éknak.

Hülyék :D
- Aha.- mondta Riker.
Közben Rydel és Ratliff nyomták a szokásos hülyeségeiket, ezért róluk is készült kép. Nagyon sokat röhögtünk, és reméltük, hogy ez a nap soha nem ér véget.
Lassan elindultunk a lányokkal hazafelé, és otthon kitomboltuk magunkat.

~~~Otthon~~~

Annyira király volt ez a nap! Sokat nevettünk, és Lili közelebbkerült Ross-hoz. Ami pedig Hient illeti, sok közös van benne és Rocky-ban...
Átöltöztünk pizsibe, és elaludtunk.

2014. július 30., szerda

•16. fejezet•

Az előző rész tartalmából:
Emilyhez este Ross mászott fel, hogy közölje a testvére kórházba került. A lány villámsebességben összepakolt, és elindult Rossal a kórházba. Bent megpillantja Rikert, aki elgyengülten fekszik, majd a látogatás után Ross hazaviszi Emily-t.

~~~Reggel~~~
Borzalmasan aludtam! Nem tudom, de én sosem alszok rendesen. Valamin kattog az agyam (ez esetben Rikeren) és így lehetetlenség aludni! Lekászálódtam a lépcsőn, és a konyhába érve megcsapott a friss rózsa illata. Egy kártya volt hozzátéve, amin ez állt:
" Szép napot, Kedvesem! R" Nahát az már biztos, hogy valamelyik srác a szomszédból. Vagy. Nem, ő nem lehet. Már rég nem láttam, és örülök, hogy azóta nem találkoztam Rick-kel.
Mai szettem
Ugyanúgy indult a Love Story-nk, mint a filmekben. Rick udvarolt nekem, ajándékokkal halmozott el. Annyira belé voltam esve, hogy a barátaim ellen fordultam. Majd csalódással ért véget a kapcsolatunk. Ami másfél év volt...
Nem törődtem a rózsával, inkább elkészültem. Már nyár eleje van, de annyia azért még nincs meleg, hogy egyszál semmiben mászkáljak.
~~~A suliban~~~
Az iskolába beérve nagyon nagy tolongás uralkodott. Nem értettem, hogy miért. De hamar kiderült, ugyanis a suli színjátszókörösöket keres. Vagyis: néhány tehetségtelen barmot, akik ott dobálják magukat a színpadon.
Bementem a termünkbe, és vidám volt mindenki.
- Mi van itt?- dobtam le a táskám.
- Bolondok napja!- mondta Cris. A vöröshajú hülyegyerek, aki a suliba irattatásomkor bámult.
- Az április elsején van, te IQtraktor!- suhintottam meg a kezem.
Nem nagyon érdekelt az osztály hülyesége, ezért kimentem a folyosóra.
- Nocsak, nocsak. Kit látnak szemeim?- mondta Ross, és megölelt.
- Én egy helyes, szöszi srácot látok.- mondtam mosolyogva, és leültem a kinti padra.
- Emily. Én tudom, hogy tegnap azt mondtam, hogyha csak a barátom akarsz lenni, akkor nem leszek több.- kezdte Ross, és erre odafordultam. Ó, mamám! Pont most akar szerelmet vallani! Basszus!- Viszont az érzelmeinket nem mi döntjük el.- fogta meg a kezem.- Én...Szeretlek.- mondta ki a szavakat. Az Istenért! Jó, én is érzek valamit Ross iránt, de csak fellángolásnak hittem.
- Ross. Én is érzek irántad valamit...- mondtam alig hallhatóan.
- Akkor?- kérdezte. A szép barna szemei csak úgy csillogtak az izgatottságtól.
- De én Riker barátnője vagyok, és hosszú utat tettem meg, hogy idáig eljussak.- vallottam be. Ross arcán elült a csalódottság, és egészen suli végéig nem múlt el. Annyira sajnáltam őt, de ez az igazság. Én szeretem Rikert, és addig nincs okom megcsalni őt az öccsével.
~~~Otthon~~~
A mai délutánt is ugyanolyan jelentéktelennek hittem. Viszont koránsem volt az.
Leckét írtam és zenét hallgattam. Ránk sóztak egy kiló matek lenyót, és zene nélkül lehetetlenség megírni. Legalább is nekem. Fel kellett hívnom Delly-t, hogy mi tévő legyek.
- Szia Rydel. Zavarlak?- mondtam a telefonba.
- Nem. Mi a baj?- kérdezte.
- Ma Ross választás elé állított. Azt mondta, hogy szeret, és hogy válasszak közte és Riker közt.- hadartam.
- Az öcsém meghibbant!- jelentette ki Rydel.
- Te mondtad, nem én.- tettem hozzá. Nevetésben törtünk ki.- Te kit választanál?- kérdeztem.
- Sajnos Emily, ebben nem tudok segíteni.- mondta Delly szomorúan.
- Azért kösz.- mondtam lehangoltan.
- Szia!- tette le a telefont Rydel.
 Már este volt, mikor anyuék hazaértek.
- Szia, Emily!- hallottam anya hangját.
- Hali.- mondtam.
- Mizu?- kérdezte apa.
- Semmi.- indultam a konyhába, amikor valaki csengetett.- Nyitom!- szaladtam a bejárati ajtóhoz. Kinyitottam, és Hien meg Lili álltak az ajtóban, bőröndöstül.
- Hali, csajszi!- ölelt meg Hien.
- Ki az, Emily?- kérdezte anya a konyhából.
- Mit kerestek itt?- kérdeztem a lehető leghalkabban.
- Azt mondtad, jó lenne, ha jönnénk. Itt vagyunk.- mondta mosolyogva Lili. Nem akartam őket hazaküldeni.
- Anya! Lili és Hien az!- kiabáltam.
- Oké. Várjunk mi???- lépett ki anya a konyhából.- A szüleitek tudnak erről?- kérdezte.
- Persze.- vágta rá Hien.
- Emily szobája a ti szobátok is!- terelt fel minket anya a szobába.
A következő részben Lili és Hien csak tovább bonyolítják a helyzetet, és Rossal is meg kell bírkózni. Riker pedig haamrosan kijöhet a kórházból...



2014. július 29., kedd

•15. fejezet•

Az előző rész tartalmából:
Emily egy remek napot töltött Dellyvel, de otthon 2 hét szobafogságra ítélték a szülei. A lány egész nap nem látta a Lynch-srácokat, és ez legbelül bántotta is egy kicsit. Este zajt hallott az erkélye felől. Megnézte, hogy ki az, és nagyon meglepődött...

- Nyugi, csak én vagyok az!- hallottam meg Ross hangját. Ó, az Istenért! Volt egy király napom, és mégis itt van az egyik szöszi! Nem igaz!
- Ross! Miért kell felmásznod hozzám?- kérdeztem az erkélyemen állva.
- Gondoltam rád fér egy beszélgetés.- állt meg előttem pár centire.
- Hát- léptem hátrébb egy lépést.- igazd van.- bólintottam, és betereltem a szobámba.
- Akkor vágj bele.- dobta le magát Ross a babzsákfotelembe.
- Nem szabadna itt lenned!- tereltem el a témát.
- Miért?- kérdezte édes mosollyal a fején.
- Két oka is van.- zártam be a szobám ajtaját.- Az első, hogy én Riker barátnője vagyok. Vagyis remélem.- tettem hozzá gyorsan.- A másik oka pedig, hogy sulin kívűl nem találkozhatok senkivel.- hangsúlyoztam. Ross nem nagyon figyelt, mert folyamatosan a plüssmackómat pesztrálta.
- Akkor most mondok valamit.- mondta komolyan Rossy. Kíváncsian várom!- Úgy vagyok itt, mint legjobb barátod. És ha te csak a barátodnak gondolsz, akkor ez nem is lesz másképp.- fogta meg a kezem.
- Ez kedves tőled!- mondtam halvány mosollyal. Egymással szemben ültünk egy ideig, majd Ross törte meg a csendet.
- Jaj!- csapott a homlokára.- Eszembejutott, hogy miért is jöttem! Rikerről van szó...- mondta. Erre azonnal odakaptam a fejem.
- Mi történt vele? Jól van? Ross!- rángattam a pólóját.
- Kórházban van.- mondta.
- Miért? Hogy került oda?- kérdeztem idegesen.
- Tegnap este, miután elmentünk tőletek, ő levált. Elment valami kocsmába, és fullra bepiált. Utána az utcán elesett és betörte a fejét. Egy utcán sétáló vette észre, aki hívta a mentőket. Mi is csak ma tudtuk meg.- mesélt Ross.
- Úristen!- kaptam a szám elé. A sírás kerülgetett. Aztán beugrott!- Be kell mennünk hozzá!- álltam fel az ágyról, és pakolni kezdtem.
- Nem mehetsz el. Tudod, szobafogságban vagy!- emlékeztetett Ross a valóságra.
- Egy próbát megér.- mondtam, majd kimentem a szobából, és visszaszóltam.- Te az erkélyen mássz le!- szóltam halkan Rossynak.
Lerohantam a lépcsőn, de apa elállta az utamat.
- Hová, hová, édes lányom?- kérdezte apa a büntetésemre utalva.
- El kell mennem.- mondtam, de apa még mindig nem engedett.
- Hová?- kérdezte.
- Riker kórházban van.- mondtam. Apa meglepődött, és amíg a gondolataiban merengett, én leléptem.
- E...- hallottam apa hangját.
~~~A kórházban~~~
Villámsebességben rohantunk Rossal a portára.
- Tessék mondani!- álltam meg.- Egy bizonyos Riker Lynch-et keresünk. Tegnap hozták be.- soroltam a néninek.
- Második emelet, jobbra a harmadik.- mutatott a lift irányába.
- Köszönjük!- indult meg Ross.
Vissza se néztem, csak rohantam. A lift hamar megérkezett, és gyorsan felvitt a másodikra. Megtaláltuk a szobát, és a kinti ablakból néztem Rikert. Hullafehéren feküdt, és alig bírt megmoccanni.
- Be kell mennem!- mondtam rekedtes hangon.
- Gyere!- mondta Ross, és előreengedett.
Riker magatehetetlenül feküdt a kórházi ágyban, és alig tudta a szemeit nyitvatartani. Borzalmas látvány volt.
- Riker. Hallasz?- kérdeztem.
- Igen.- mondta alig hallhatóan.
- Mit tettél magaddal?- tettem le a táskám.
- Én csak...- kezdte, de elcsitítottam. Elegem van a folyotnos magyarázkodásból! És ebben az állapotban nincs is szükségem rá.
- Semmi gond. Majd megbeszéljük.- mondtam, és ekkor Riker rákulcsolta a kezét, az enyémre.
Rossra pillantottam. Beletúrt a hajába, és jelezte, hogy mennünk kell.
Ilyesfajta módon
- Riker, nekem most mennem kell. De ígérem, hogy amint tudok bejövök hozzád. Esküszöm.- adtam neki egy csókot.
- Szia, tesó! Majd még látjuk egymást!- mondta Ross, és átölelte a testvérét.
Elhagytuk a kórtermet, és hazamentünk.
~~~Út közben~~~
Elfelejtettem mondani, hogy Ross elhozta a kocsiját, és hazaszállítot.
- Kösz, hogy eljöttél velem.- mondtam némi hallgatás után.
- Ez volt a helyes.- válaszolt Ross bölcsen.
- Akkor te egy nagyon...- kezdtem, de megakadtam.
- Egy nagyon...?- folytatta szöszi haverunk.
- Hagyjuk.- legyintettem. Néma csend honolt az autóban, ezért Rossy benyomta a rádiót, és betett egy CD-t.
- Bruno Mars. Szereted?- kérdezte huncut mosollyal. Jaj, ez az édes mosolya! Nem igaz, hogy csak így tud mosolyogni! Ilyenkor mindig rákvörös lesz a fejem!
- Aha.- mondtam. Ross csak előrenézett, és vezetett. Borzasztóan helyes volt! A dalszöveget énekelte. Napszemüveg (este), bőrdzseki, és farmer. Nameg a tornacipő+rózsaszín zokni összeállítás. :D
Ez a kép is a leírásról árulkodik :)
  ~~~A házunk előtt~~~
- Hát, megérkeztünk.- szálltam ki a kocsiból.
- Igen.- zárta be az autót Ross. Eljött velem a kapuig, és közelebbhajolt hozzám.
- Ne.- toltam el magamtól. Kérdőn nézett rám.- Nem akarok kapcsolatot bonyolítani veled. Nem az van, hogy nem vagy oltári helyes, meg cuki, hanem mert a barátom vagy, és hülyén fog kijönni. Érted.- hadartam.
- Pedig a lányok többsége nem utasít el!- mondta pimaszul.
- Bírlak, szöszi!- mondtam és adtam az ARCÁRA egy puszit.- Semmi több.- emeltem fel a mutatóujjam, és bementem a házba. Fellopakodtam a lépcsőn, és becsuktam a szobám ajtaját. Bedőltem az ágyba és elaludtam.
*Good night!*
A következő részben:
 Emily előtt fontos döntés áll, de sehogysem tud választani. Megkérdezi Delly-t, de ő sem tud segíteni. Valamint váratlan vendégek érkeznek a Storm családhoz...

•14. fejezet•

Az előző rész tartalmából:
Emily nagyon várta az estét, ám Riker megint furcsán viselkedett. Egy játék miatt behúzott Ross-nak, aki percekig a földön feküdt. Emily csalódott Rikerben...

Boldogan ébredtem fel, habár kicsit aggasztott a tegnap. Nem akarok ma Rikerre gondlni! Még látni sem!
Álmosan lebaktattam a lépcsőn, és a konyha felé vettem az irányt. Előszedtem a gabonapelyhet és a tejet. Már nagyban kanalaztam a reggelimet, mikor megcsörrent a telefonom.
- Igen?- kaptam fel a telefont.
- Szia, Emily!- szólt bele Rydel.- Zavarlak?- kérdezte.
- Nem.- feleltem álmosan.
- Akkor rendben. Nincs kedved eljönni velem a plázába?- ajánlotta. Igazából vasárnap révén semmi dolgom sincs, szóval miért is ne?
- De!- válaszoltam.- Egy negyed óra múlva a ház előtt?- tettem fel a kérdést.
- Oké.- tette le Delly a telefont.
Hurray! Végre lesz egy csajos napom Rydellel, és semmi Lynch-srác! Mondjuk ezt nem kéne mondanom, mert a múltkor is találkoztam valamelyik szöszivel...

Az ingem
~~~A szobámban~~~ 
Kinéztem az ablakomon, hogy milyen idő van.
Jaj, de jó időnk lesz ma!- mondtam. Az szekrényemhez léptem, és kerestem egy farmershortot, és egy inget. Márcsak egy kis smink kell és kész is vagyok!
Lementem a lépcsőn, és felvettem a fehér Converse-emet. Felkaptam egy kistáskát, és kimentem a házból. Rydel már ott állt a házunk előtt és a Hello Kitty-s óráját nézte.
És a shortom
- Mi tartott idáig?- kérdezte.
- Hát, semmi. Csak a smink.- legyintettem.
- Akkor induljunk!- indult el Delly. Nagyon csinos volt. Mondjuk neki mindig az "R5's Princess"-ként kell tündökölnie. Most sem volt másképp. Elsétáltunk a plázáig, ami nagyon közel van a házunkhoz, ezért a gyaloglással sem volt baj.

~~~A plázában~~~
Beléptünk a hatalmas épületbe, és még jó, hogy volt légkondi, mert megsültünk volna! Rydel elrángatott a kedvenc butikjába, ahol rengeteg tüllszoknya volt.
- Oh, la-la!- mondta Rydel.
- Egész szépek!- mondtam, de ekkor Delly szembefordult velem.
- Mi az, hogy egész szépek?! Ebbe a butikba járok, mióta megalakult az R5, és látod, millióan hordanak ilyen szoknyát!- mutatott az egyik darabra.- Követik a divatomat!- dobta hátra a haját mosolyogva Rydel.
- Oké, oké.- mondtam.- Én inkább gatyás vagyok.- tettem hozzá. Delly magával húzott egyenesen a kiszemelt darabokhoz. Minden színben volt! Wow! *-* Körbenéztem, és alig voltak a boltban. Az eladók kedvetlenek, és megsülnek. A zene borzalmas, de a kínálat! Fantasztikus! Még egy kicsi színpad is volt ott!
- Elég leppukant ez a hely.- suttogtam Rydelnek.
- Akkor rázzuk fel!- javasolta. Még időm se volt válaszolni, mert  egyenesen a mikrofonhoz ment. Velem együtt... Az a kevés ember is odakapta a fejét "mit csinál ez a csaj?" nézéssel fűszerezve.
- Hello. A nevem Rydel Lynch, és éneklni fogok!- kezdte mosolyogva a szőke barátnőm. A tömeg nem tetszését felyezte ki. Delly viszont belekzdett.
https://www.youtube.com/watch?v=2sPq8T232n4
A dal közepén egy csomó ember jött be, és körbeállták a kis színpadot. Delly tök jól énekelt, és a végén hatalmas tapsvihar és ováció jött létre.
- Köszönöm!- hajolt meg Rydel.
~~~Hazafelé~~~
 Végülis nem vettünk semmit, de legalább egy jó élménnyel gazdagodtunk. :) Imádtam a mai napot, és remélem, hogy még sok ilyen napunk lesz Rydellel!
- Jó volt ez a nap.- jegyeztem meg.
- Szerintem is!- értett egyet Delly.
- Máskor is csinálunk ilyen napot?- kérdeztem.
- Persze!- vágta rá, majd megölelt.
Idő közben odaértünk a házunk, így elváltunk Dellyvel. Bementem a házba, és anyuék fagyos tekintete fogadott.
- Emily Bella Storm!- kezte anya.- Hol voltál? Apáddal halálra aggódtuk magunkat!- kiabált.
- Az egyik barátnőmmel vásárolni voltunk.- válaszoltam.
- Ez nem mentség!- mondta apa.- Emily, 2 hét szobafogság! Csak a suliba mehetsz!- szabta ki apám a büntetést.
- De...- keztem a reklamálást.
- Irány a szobádba!- mutatott a lépcső felé anya.
Mérgesen felmentem, és becsaptam az ajtót. Most mit kezdjek? Riker megint meghülyül, Dellyvel nem mehetek sehová, és Ross... Rossra nem tudok mit mondani. Talán csak egy fellángolás. Elég helyes pasi, de nem lehetek ilyen! Én Rikeré vagyok, és senki másé! Fracba! Hogy lehetek ilyen?
~~~Este~~~
A szobámban gubbasztok már órák óta. Semmit sem tudok csinálni! Előszedtem a rajzfüzetemet, és ekkor valami zajt hallottam az erkélyem felől. Zseblámpát ragadtam, és kiléptem.
- Ki az?- kérdeztem. Valaki egyre feljebb mászik! Jesszom pepita! Ne most!
- Nyugi, csak én vagyok az!- hallottam meg...
A következő részben kiderül, hogy ki a késői látogató, valamint, hogy Rikerrel mi történik...









2014. július 28., hétfő

•13. fejezet•

Az előző rész tartalmából:
Emily alig várta az estét, hogy jöjjenek a vendégek. Ross és a testvére megérkeztek, azonban Rydel és Ratliff sehol sem voltak. Riker idegeskedett, amikor csengettek. Rydel és Ratliff léptek be az ajtón. Már csak a Lynch szülők hiányoznak...
- Anyuék nem biztos, hogy jönnek, de Rydelék hamarosan itt lesznek.- tájékoztatott. Bevallom, kicsit sajnáltam Rikert, amiért a szülei ilyen kínos helyzetbe hozták. Mit tegyek, hogy felvidítsam?
- Nyugi!- simítottam meg a karját.- Minden okés lesz.- mosolyogtam bíztatóan.
- Kösz, Nyuszi!- hajolt hozzám egy csók erejéig.

~~~Sorsdöntő percekben~~~

Miután sikeresen felvidítottam Rikert ismét megszólalt a csengő. Azonnal felpattantam, és ajtót nyitottam.
- Hey!- ölelt meg Rydel. A háttérben pedig Ratliff tátogott egy "sziát".
Ross is kicsípte magát :)

- Na, csakhogy itt vagytok!- néztem rájuk.
- Siettünk, de Rydelnél nehezen megy az öltözködés.- mondta mosolyogva Ratliff.
- Ugyanmár!- csapta meg a karját nevetve Delly.
- Irány befelé!- csuktam be az ajtót. Ell bement, de Rydel hátul maradt.
- Riker tiszta ideg.- suttogtam Delly-nek.
- Miért?- kérdezte.
- Azért, mert a szüleitek nem biztos, hogy jönnek...- mondtam.
- Ez hülyeség!- kiálltott Rydel.- Jönnek, csak anya még készülődik!- pontosított.
Az előző részből kimaradt Rik elegáns ruhája

- Ezt Riknek is el kéne mondanod...- suttogtam tovább.
- Oké.- mondta Rydel és elindult Riker irányába, aki magába roskadva ült a kanapé karfáján.
- De nem tőlem tudod!- tettem hozzá gyorsan. Rydel bólintott, majd elment. Kicsit néztem őket, amint megbeszélik a dolgokat, majd újra csengettek. Erre már mindenki az ajtót nézte.
- Ki lehet az?- kérdezte apa.
Átverekedtem magam Ell és Ross között, majd kinyitottam. És kik álltak előttem?
- Jó napot!- tessékeltem be a szülőket.
- Apa, anya!- rontott oda Riker. A hangja ideges volt.- Mi tartott idáig?- kérdezte halkan.
- Semmi. Csak hoztunk sütit!- emelte fel Stormie a tányért.
- Anyaa...- fogta a homlokát Riker.
- Nagyon köszönjük, hogy hoztak sütit!- tettem le mosolyogva a tányért.- Jaj, még be sem mutatkoztam!- csaptam a homlokomra.- Emily Storm.- nyújottam a kezem.
- Jaj, nagyon kedves vagy!- mosolygott Stormie.
- Igen.- bólogatott Riker apja.- Én Mark Lynch vagyok, és ő a feleségem, Stormie Lynch.- mondta Mark.

~~~Vacsora~~~

Már mindenki leült az asztalhoz. A sorrend: Stormie, Mark, Riker, én, apa, anya, Ross, Rydel, Ratliff, és Rocky. Ryland nem tudott jönni, mert edzése volt. :( Kár.
- És hogy ismerkedtetek meg?- kóstól bele a levesbe Mark. Rikerre nézek, hogy ő mondja el a sztorit.
- Hát- köhint.- egy plázában.- mondta egyszerűen Rik. Na, itt megakadt a torkomon az a kis kanál leves, amit lenyeltem. Kezdjük ott, hogy hazudik. Pedig elmondhatná!
- Ez nem teljesen igaz...- néztem furcsálló tekintettel Rikerre.
- Akkor mondd el, kedves!- bíztat Stormie.
- Az úgy volt, hogy egyik nap Ross nem jött suliba.- néztem Rossra.- Hazafelé indultam, amikor eleredt az eső. Nem láttam a vihar közeledtét, ezért elindultam. Megcsúsztam és Riker volt olyan kedves, hogy elkapott.- meséltem. Rydel teljes áhitattal hallgatta, és majdnem elsírta magát. Ne kérdezd, hogy miért.- Utána elvittük Rossnak a házit, és megnéztem, hogy Ross hogy van. A látvány nagyon elszomorított, és Riker megvígasztalt.- fejeztem be.
- Ó, milyen szép történet!- mondta mosolyogva Stormie.
- Igen.- bólogatott Mark.
Rikerre néztem. Semmit nem mondott. Rocky és Ross tovább kanalazták a levest. Ő meg csak ült, és nem szólt semmit! Bosszantott, hogy nem örül az igazi sztorinak!
- Megbocsátotok egy percre?- álltam fel az asztaltól, és megveregettem Riker vállát, aki felnézett.- Gyere!- suttogtam.
- Kikísérem!- állt fel Riker is.
Kimentünk a folyosóra, ahol kifakadtam.
- Mondd, mi az isten bajod van?!- kérdeztem, mert már zavart a viselkedése.
- Miért?- nézett rám.
- Csak azért, mert az anyádat totál cikisnek tartod, hazudsz apádnak a megismerkedésünkről, és pofákat vágsz!- soroltam mérgesen.
- Már bocs, de nem akartam elmondani, hogy hazacsempésztelek és szeretkeztünk is!- emelte fel a hangját Riker.
- Ó, szóval mostmár egy tárgy vagyok, akit csak úgy "hazacsempészel"?- kérdeztem felháborodottan. Mi ez? Rikernek gőzöm sincs mi baja van, de zavaró! Minek hazudni? Éppen ezért akartam ezt a vacsit! Hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba!
- Nem!- fogta a fejét Riker.
- Akkor?- néztem rá.
- Hagyjuk!- legyintett Rik, és visszament az asztalhoz. Én meg utána. Holiwoodi mosolyt varázsoltam a fejemre, és leültem.
- Minden rendben?- kérdezte aggódó szemekkel anya.
- Persze.- mondtam. Gyorsan kiszedtem a másodikat, és belapátoltam.

~~~Vacsora után~~~

Miután befejeztük a vacsorát, leültünk a nappaliba. Kínos csend volt, amit Rydel tört meg.
- És mondd, Emily! Milyen a város?- érdeklődött Delly.
- Nagyon szép, és sok a látnivaló.- mondtam. Újabb kínos csend. Hah, ez nálunk szokás lesz. A szülők kint beszélgettek, míg mi csak ücsörögtünk. Ám, ekkor elhagyta Raliff száját 3 gyönyörű szó.
- Felelsz vagy mersz?- nézett körbe.
- Oké!- egyeztünk bele Rydellel.
- Fiúk?- kérdezte Ell.
- Oké.- mondta Riker és Ross.
- Rocky?- néztünk rá mindnyájan.
- Felőlem.- rántotta meg a vállát.
Elsőnek Ell kérdezett Rosstól.
- Felelsz vagy mersz?- kérdezte.
- Merek.- felelte határozottan Ross.
Ratliff gondolkozott, majd széles vigyorra húzta a száját.
- 2 lehetőséged van. Az első, hogy kiállsz az utcára és lehúzod a gatyád.- kezdte. A többi fiú hangos nevetésben tört ki. Ross körbefordult olyan "na, nee!" tekintettel.- Vagy adsz egy csókot Emily-nek.- fejezte be.
- Ell!- kelt fel Riker.
- Hagyd csak!- nyugtattam.- Tudod, hogy ez nekem semmit se jelent.- suttogtam.
- Basszus, Ratliff! Jobbat is kitalálhattál volna!- kelt fel a kanapéról Ross.
Hova megy? Felém tart! Jaj! Rémülten figyeltem az eseményeket. Így is volt egy csók Rosstól, amit nem mondtam el Rikernek. Nem kell még egy!
- Nem tart sokáig, Em!- állt meg előttem a szöszi haverom. Becsuktam a szemem, de nem éreztem Ross ajkait. Kinyitottam a szemem, és abban a pillanatban elszörnyedtem. Ross a földön feküdt, és Riker ökölbe szorított kézzel állt vele szemben.
- Úristen!- gugoltam le Rosshoz, majd Rik felé fordultam.- Normális vagy?!- néztem rá.
- Én csak...- kezdte, de közbeszóltam.
- Ne is kezd el!- emeltem fel a kezem.- Egy ostoba játék miatt megütöd az öcsédet?!- néztem rá elszörnyedve.
- Ezt tényleg nem kellett volna, Riker!- hurrogta le Rydel is. Felsegítettük Ross-t a földről, és elláttuk a sebét. A szép orrán volt a seb.
- Mostmár jobb!- tette a fagyasztott zöldséget az orrához. Riker rezzenéstelen arccal ült, de láttam rajta, hogy megbánta amit tett. Mindezek után semmi kedvünk sem volt "felelsz vagy mersz?"-et játszani.
A hangulat egyre rosszabb lett, és már 22:30 volt. Csendben ültünk, amikor Stormie és Mark beléptek a nappaliba.
- Srácok, mennünk kell!- mondta Stormie. Rydel és fiúk hamar elkészültek, és elmentek.
- Köszönjük a finom vacsorát, Alexa!- léptek ki az ajtón Lynch-ék.
- Viszlát!- mondtam, majd becsuktam az ajtót.

~~~A szobámban~~~

Felfoghatatlan! Nem hiszem el! Riker a vacsora eleje óta hülyén viselkedett. Mi ennek az oka? Megüti a testvérét?! Nonszensz!
Fárasztó nap volt, de megérte. Levettem a ruhámat és gondosan eltettem. Anyu a vacsi alatt folyamatosan fényképezett, és én ezeket visszanéztem. Meg átmásoltam a laptopomba. Így már van képem Rocky-ról! Wáá! Nagyon álmos vagyok, ezért lefekszem!
 

2014. július 27., vasárnap

•12. fejezet•

Az előző rész tartalmából:
Riker egy szerenádot ad Emily erkélye alatt, ami a lánynak nagyon tetszik. Mindenki örül a boldog gerlepárnak, ezért Emily határozott döntést hozott. Egy bemutatós vacsora a két család közt.

Szombat révén 11:30-kor keltem. Senki sehol csak egy üzenet a konyhapulton.
"Elmentünk apáddal bevásárolni! Anya"
Okay. Megreggeliztem, majd felvettem a kedvenc farmeromat és a BTR-os (Big Time Rush-os) pólómat. Nem tudom, hogy Riker otthon van-e, mert amikor írtam neki egy üzit nem válaszolt. Felhívom, hogy eljön-e velem a plázába. Harmadik csengésre felvette.
- Szia, Nyuszi!- köszönt. Igaz, hogy csak pár hete vagyunk együtt, de már becézgetjük egymást. Én neki nyuszi vagyok, ő pedig nekem mackó. Ne ítélj el!
- Szia! Csak kérdezem, hogy merre vagy?
- Itt vagyok a házban. Miért?- kérdezte.
- Csak, hogy eljössz-e velem a plázába, mert estére kell valami ruha.- tekergettem a hajam.
- Oké. Meg nekem is kell valami zakó.- mondta Rik.
- 2 perc.- tettem le.
Lementem a lépcsőn és felvettem a mackófölsőmet, mert egész héten esett az eső. Kiléptem a kapun, és megcsapott a hideg levegő.
- Szia, Mackó!- adtam Rikernek egy csókot.
- Szia!- ölelt meg.
- Mi ez a hacuka rajtad?- kérdeztem, mert kapucnis fölső volt rajta és napszemüveg.
- Nem akarom, hogy felismerjenek.- fogta meg a kezem, és rákulcsolta az ujjait az enyémeimre.
- Induljunk.- mondtam.


~~~A plázában~~~

Ahogy odaértünk hálát adtunk az égnek, hogy nem áztunk meg.
- Itt már levehetnéd legalább a kapucnit.- húztam le Riker fejéről a fekete kapucnit.
- Jó, de a szemüveg marad!- emelte fel a mutatóujját.
Először elmentünk a közelben lévő kávézóba mert fel kellett melegítenem magam.
- Jó napot!- léptem a pulthoz.
- Üdvözlöm, Kisasszony!- mondta kedvesen a néni.- Mit tetszenek kérni?- kérdezte kedvesen mosolyogva.
- Én egy tejeskávét kérek és a párom pedig egy capuchinót.- soroltam.
- Jó. Üljenek le, majd kiviszem.- felelte a néni, akinek a névtábláján a Mariska név szerepelt.
- Köszönjük.- mondta Riker és elvezetett a legközelebbi asztalhoz.
A székek nagyon puhák voltak, és a hangulat is kellemes volt. Halkan szólt valami jazz zene, és ezért alig volt észrevehető a nagy tömeg. Rikerrel még beszélgettünk a következő turnéjukról, ami Németországban lesz.
- Itt is van!- tette le a tálcát a pincér.
- Köszönöm!- mondta Rik és az arcát a pincérnő felé mutatta. Nem is kell mondanom, azonnal felismerte!
- Úristen!- tette a szájára a kezét a csaj.
- Sss!- nézett rá Riker.
- Te tényleg Riker Lynch lennél?- suttogott a lány.
- Személyesen.- bólintott. Én csak ültem és figyeltem. Az a lány ott illegette magát Riker előtt, és mit sem törődött azzal, hogy ÉN IS JELEN VAGYOK!
Miután megittuk a kávénkat, távoztunk.
- Először menjünk az én ruhámat megvenni, ok?- sétáltunk az egyik folyósón.
- Nekem mindegy.- rántotta meg a vállát Riker.
Elérkeztünk a lányok álmának boltjába. Mindenütt koktél és estélyiruhák! Ez kell nekünk!
- Jó napot!- léptünk be az üzletbe.
- Segíthetek valamiben?- lépett mellém az eladó.
- Egy koktélruhát szeretnék a méretemben. XL-es vagyok.- tájékoztattam. A nő elvezetett az egyik sorba, ahol szín szerint voltak felaggatva a ruhák.
- De gyönyörű!- suttogtam Rikernek.
- Igen. Főleg, ha rajtad vannak!- válaszolt mosolyogva. Olyan cuki! Ennyire szép bókot még sosem kaptam!
- Itt is vannak!- mutatta az eladó, majd Rikerre nézett.- Önnek uram mit adhatok?- kérdezte.
- Én egy elegáns zakót keresek.- mondta.
- Csak nem az eljegyzési party?- kérdezte a néni mosolyogva. Láttam, hogy Riker megfagyott egy percre. Alig bírtam visszatartani a nevetésemet. Méghogy mi házasok? Mondjuk nem is lenne olyan rossz. Emily Lynch. Még jól is hangzik!
- Nem, nem eljegyzés lesz. Csak egy vacsora.- válaszolt Riker.
A néni elvezetett minket a zakókhoz és jobban megnéztük a darabokat.
- Ez jó lesz, nem?- emelt fel Riker egy már majdnem libafos színű zakót.
- Mackó, neked világosabb szín kell, tudod.- simítottam meg a karját.
- Jól van, na!- tette le "sértődötten" a ruhadarabot.
- Én visszamegyek a ruhákhoz, ok?- indultam el a fogasok irányába.
- Jó.- bólintott Rik.
Mivel nem vagyok a hirtelen döntések királynője, ezért legalább nyolc válfát magamra aggattam, de hamar rájöttem, hogy ez nem jó. A nyolc ruha közül három nagyon tetszett. Egy lila, egy sárga és egy babarózsaszín. Arra gondoltam, hogy elküldöm Rydel-nek a három ruha fényképét, és döntsön ő.
Íme az üzenet:
" Szia, Delly!
Bocs, ha zavarlak, de segítened kell. Itt vagyunk Rikerrel a plázában és koktélruhát választunk nekem, neki pedig egy zakót. Na, mármost. Nekem tetszik ez a három ruha, amit majd elküldök. Sehogy sem tudok dönteni. Segíts!
Emily"
Elküldtem, és azonnal jött a válasz.
A lila darab
A babarózsaszín darab
 
" Ha engem kérdezel, akkor a babarózsaszín a legjobb! ;)
Delly"
Egyetértek Rydellel! Elmentem a legközelebbi próbafülkébe, és felpróbáltam a darabot. A derekamig minden rendben volt, de aztán egy hatalmas reccs!
- Jesszus!- fodultam hátra.- Édes Istenem, ne most hagyj cserben!- mérgeskedtem. A ruha hátul szétszakadt, és Riker sehol. Drága, jó telefonom most is kéznél volt.
- Szia, Mackó!- köszöntem.- Merre vagy?- paszíroztam le a ruhát.
- Itt vagyok a zakóknál, miért?- kérdezte Riker.
- Hát, van egy kis gond.- mondtam.- Gyere a próbafülkékhez!- tettem le.
Riker hamar itt volt, és látta a ruhát. Azt hittem, hogy totál ki lesz akadva, de kiröhögött.
- Riker! El kell hoznod ugyanezt a ruhát, csak XS-és mérteben!- utasítottam.

A sárga darab
- Fél perc!- vitte el a szétszakadt ruhát.
Tényleg hamar itt volt, ezért ugyanilyen gyorsan el is tűnt. Szerencsére ez a ruha már tökéletes volt! Küldtem Rydelnek is egy képet.
Gyorsan felöltöztem, és addigra Riker már talált magának egy sötétkék zakót.
- Cuki!- néztem végig rajta.
- Kösz.- mondta, majd elindultunk a kasszához. A ruha mindössze 15000 FT volt, de megérte.
~~~Este~~~

Elérkezett a várva-várt este. Anyu és apu jól kicsípték magukat, mint én. Anya megterített, apa pedig takarított. Én nem csináltam semmit, mert fontosabb volt, hogy kifessem magam. Elővettem pipere-táskámat, amiben a sminkcuccaim voltak. Feltettem egy igazán csili-vili sminket, majd jöhetett a ruha. Miután sikerült magamra rángatnom a ruhát, lesiettem a nappaliba.
- Minden kész?- kérdezte anya idegesen pakolászva.
- Igen.- lépkedtem le a lépcsőn. Apa egy pillanatra odakapta a fejét, és elmosolyodott.
- Hű, Emily! Nagyon csinos vagy!- jegyezte meg.
- Köszi, apa!- mosolyogtam.- Akkor jöhetnek a vendégek!- csaptam össze a tenyereimet.
Ezekkel a szavakkal vártunk és vártunk. Már azt hittem, hogy nem is jönnek, amikor csengettek.
- Kinyitom!- ugrottam fel a kanapéról. Ajtót nyitottam, és sejtettem, hogy kik azok. Oltári nagy mosoly volt a fejemen.
- Szia!- adott egy csókot Riker.
- Jól áll a zakó!- súgtam a fülébe.
- Kösz.- lépett be a házba.
Riker után Rocky majd Ross lépett be. Mindketten kezet fogtak apuval, és anyának is köszöntek, aki a konyhában sündörgött.
- Hol vannak a szüleid?- kérdeztem halkan Rikertől.
- Nem tudom.- rántotta meg a vállát.- Pedig itt kéne lenniük!- vette elő Riker a mobilját.
Hagytam, hogy telefonáljon, addig pedig a már megérkezett vendégekkel foglalkoztam.
- Sziasztok, fiúk!- mentem oda Rossékhoz.
- Emily, lélegzet elállító vagy!- ölelt meg Ross.
- Köszönöm, de te is kicsípted magad!- néztem végig Ross-on, majd Rocky-ra néztem. Éppen SMS-t írt, mint láttam, egy lánynak. :( - Na, akkor én megyek!- mutattam Riker felé.
- Oké. Szia!- integetett Ross.
Riker a szoba másik szegletében volt, és idegesen tördelte az ujjait.
- Na, mi a helyzet?- ültem le a kanapé karfájára.
- Semmi jó!- közölte idegesen.
- Nem jönnek?- kérdeztem kicsit félve a választól.
A következő részben kiderül, hogy Riker szüleivel mi történt, illetve Emily újabb vitába kerül Rikerrel...

2014. július 26., szombat

•11. fejezet•

Az előző rész tartalmából:
Emily még mindig össze van veszve Rikerrel, de Rosstól tudja meg, hogy a fiú már nem haragszik rá. Délután Em a leckéjét írja, amikor az erkélye irányából zene hallatszik. Kimegy, hogy megnézze mi az...
"Az erkélyemről jön! Gyorsan kirohantam és kiket láttam? Az egész bandát! És ki énekelt?"
 RIKER!!! Tudtam, hogy még mindig szeret!
Riker így állt az erkélyem alatt

Miután elénekelték a dalt, én lerohantam a földszintre és ki az utcára. Megláttam Rikert és odarohantam.
- Riker! Ez csodálatos volt!- mondtam a könnyeimmel küszködve.
- Tetszett?- tette fel a költői kérdést.
- Igen.- bólintottam, majd a nyakát átkulcsolva hosszasan megcsókoltam.
Ott álltunk az utcán, ahol bárki megláthat és persze az R5. Olyan jó volt! Soha nem éreztem magam ennyire boldognak! Miután befejeztük csókunkat, mindenki egyesével odajött hozzánk.
- Gratulálok nektek!- mondta elsőnek Ross.
- Köszi!- öleltem meg.
Ross után Rydel és Ratliff jöttek oda.
- A múltkor nem mutatkoztam be valami fényesen, de remélem, hogy jóban leszünk!- mondta mosolyogva Delly és megölelt.
- Grat, Riker!- fogott kezet Ratliff Rikkel.
- Kösz!- mondta Rik.
Már csak Rocky maradt. Az a srác, akivel még csak egy szót sem váltottunk, és most itt az alkalom.
- Sok boldogságot!- jött oda Rocky.
- Kösz, tesó!- ölelte át Riker Rocky-t.
Miután mindenki sok boldogságot kívánt, már csak mi ketten maradtunk Rikerrel.
- Kérdezhetek valamit?- fordultam szembe a "szőke hercegemmel". Tudom, hülyeség így hívni a háta mögött, de én nagyon szeretem ezt a nevet.
- Persze.- felelte.
- Hogy jutott ez az eszedbe?- kérdeztem fülig érő szájjal.
- Csak úgy.- rántotta meg a vállát.
- Neked nem szoktak ilyen romantikus dolgok "csak úgy" az eszedbe jutni.- néztem rá furcsáló tekintettel.
- Na, jó. Ross mondta.- hajtotta le a fejét amolyan "lebuktam" stílusban.
Itt egy pillanatra ledermedtem. Mi az, hogy Ross mondta?! Nem, mintha nem örülnék neki, de akkor is! Ez a romantikus gesztus tőle van? Ezt eddig miért nem mondta? Nem értem.
Még mindig a házunk előtt álltunk (kézenfogva) és ekkor eszembejutott a legfontosabb.
- Riker!- álltam meg.
- Mi a baj?- kérdezte Riker.
- Semmi, csak tudod... még nem mutattuk be egymást a szüleinknek. És mostmár itt lenne az ideje.- közöltem.
- Oké.- felelte egyszerűen Riker. Nem is zavarta? Habár mondjuk hozzá van szokva.
- Holnap vacsi nálunk? - tettem fel a kérdést. Riker bólintott.- A szüleidet is meg a tesóidat és Ratliffet is hozod!- tettem hozzá.
- Rendben.- egyezett bele Rik.- A legszebb ruhádat vedd fel!- fejezte be.
- Oké.- nevettem, majd adtam neki egy búcsúpuszit.
- 🎶Életem szerelme csak te vagy!🎶- dalolta, majd elment.

~~~A szobámban~~~

Ez volt életem legcsodálatosabb bocsánatkérése! És ezt nem azért mondom, mert az R5 fronembere mondta, hanem mert idehívta MIATTAM az egész bandát!
Holnap jönnek Rikerék és nagyon izgulok. Letrappoltam a lépcsőn és a konyhába mentem, mert hallottam, hogy anyuék hazaértek.
- Szia, anya!- adtam az arcára egy puszit.
- Szia, Emily!
- Anya beszélhetek veled?- ültem fel a pultra.
- Persze.- bólintott anya, és kipakolta a gyümölcsöket a kosárból.
- Már hetekkel ezelőtt megismerkedtem egy sráccal, Rikerrel. Itt lakik a szomszédba.- kezdtem. Anya felémfordult, és egy "kislányom, miért nem mondtad?" nézést vetett rám.- Összevesztünk, de ma kibékültünk és azt szeretném, ha HOLNAP átjönnének egy bemutatkozásra.- közöltem. Anya kérdőn nézett rám, ezért egyszerűsítettem.- Vacsira.- mondtam.
- Édes lányom! Ez egy...fantasztikus ötlet!- ujjongott anya.
- Johó!- borultam anya nyakába.

~~~Este~~~

Nagyon örültem, hogy anya igent mondott az estére, ezért írtam egy gyors SMS-t Riknek.
"Anyuék beleeggyeztek Em" 
És küldés! Elmentem fürdeni és mire visszaértem már jött is a válasz.
" Az enyémeim is! :) Sok pusz, Riker"
Olyan cuki! Ezek a kedves szavak, meg minden! Örülök, hogy egy ilyen helyes és kedves sráccal járhatok!

2014. július 25., péntek

•10. fejezet•

Ma reggel hulla fáradt voltam. Nem tudom, hogy miért. Lehet, hogy a böngészés miatt.
Gyorsan megmosdottam és rendbeszedtem magam, hogy ne úgy nézzek ki, mint egy állami gondozott.
- Jó reggelt!- ültem le az asztalhoz.
- Szia, Emily!- köszönt anya.- Jól aludtál?- vett elő egy serpenyőt.
- Hát nem igazán, mert rengeteget kellett keresgélnem a neten.- támasztottam a fejemet.
- Tojás jó lesz?- kotorászott anya a hűtőben.
- Ja.- feleltem. 
Anya két perc alatt összeütötte a tojást.
- Itt is van!- tette le elém a gőzőlgő reggelit. Az illata nagyon finom volt, meg az íze is! :) Levágtam egy darabot a tojásból, és lenyeltem.
- Finom?- ült le anya az asztalhoz.
- Igen.- mosolyogtam.

~~~A szobámban~~~

Gyorsan magamra kaptam egy lenge ruhát, és indultam is a suliba.



Mai ruhám :3

- Sziasztok!- szaladtam le a lépcsőn és elhagytam a házat.
Kiléptem az utcára, és éreztem, hogy nagyon fülledt a levegő.
- Szia!- szaladt mellém Ross.
- Úristen!- tettem a kezemet a szívemhez, mert nagyon megijedtem. Végül megálltam.- Ross! Mit ijesztgetsz?- kérdeztem.
- Én?- vágott ártatlan arcot.
- Igen! Idesettenkedsz a hátam mögé, és megijesztesz!- hadartam.
- Nyugi!- mondta Ross.

~~~Suliban~~~

A suli tömve volt mindenféle építésszel. Alig tudtunk bemenni Rossal a terembe.
- Mi van itt?- tolakodtam át két építész között.
- Újá építik a WC-ket.- hallatszott a válasz.
Lepakoltam a helyemre, és láttam, amint Riker elmegy a teremből. Nem értettem semmit, ezért kérdőn néztem Ross-ra. Megrázta a fejét, de én nem hagytam annyiban.
- Ross!- álltam mellé.- Most kell megkérdezned.- közöltem vele.
- Jó, megyek.- indult el.- De nem ígérek semmit.- fordult vissza egy pillanatra.
- Sebaj.- legyintettem.
Őszintén szólva nagyon fúr a kíváncsiság, hogy Rik haragszik-e még rám. Nem akarom galyra vágni az első olyan kapcsolatomat, amit még szeretek is! És mindez csak egy ruhadarab miatt van!
Ahogy így elmélkedtem, Ross visszajött a híreivel.
- Mi a helyzet?- ugrottam elé.
- Inkább menjünk ki!- fogta meg a kezem, és kivezetett a folyosóra.
- Nos?- tettem csípőre a kezem.
- A helyzet az, hogy Riker nem a ruha miatt volt kiakadva, hanem, mert attól félt, hogy kirúgják, mert elkésik.- vázolta fel a helyzetet Ross.
- És akkor miért velem kellett dúrváskodnia?- kérdeztem.
- Azt is mondta, hogy nem így akarta, csak rájött az 5 perc.- folytatta.
- És...haragszik még?- ültem le, és a számat harapdáltam.
- Nem.- rázta a fejét Ross.
- Akkor jó.- bólintottam megkönnyebbülten. Nagy kő esett le a szívemről, mert boldogított az a tudat, hogy Riker már nem haragszik rám. Már csak azt kell kiderítenem, hogy szeret-e még. Erre viszont nem Ross-t bízom meg, hanem én lendülök bevetésbe!

~~~Otthon~~~

Unottan írtam a matekházit, és közben a régi posztereket néztem a falamon. Mindenhol az R5. Még mindig rajongok a bandáért, pedig már mindenkit ismerek belőle. Rikerrel járok, Ross a barátom és Rocky... Rá nem tudok semmit mondani. Soha nem fog észrevenni, pedig tudja, hogy őt bámulom nap mint nap. Ezzel nem akarom azt mondani, hogy nem jó Rikkel, mert az nem volna helyénvaló.
Már az utolsó számokat írtam, amikor meghallottam az R5 - Love me című számát.
https://www.youtube.com/watch?v=VsmyngQ9i1I
Az erkélyemről jön! Gyorsan kirohantam és kiket láttam? Az egész bandát! És ki énekelt?

2014. július 24., csütörtök

•9. fejezet•

Tegnap este Ross-tól úgy váltam el, mint akit arcon vágtak. Elmondtam neki, hogy összejöttem a tesójával, amin ő ki volt akadva. Miután lenyugodott megcsókolt. Már csak Rocky-tól kell egy csók! Hah!
Szerencsére itt a hétvége. Anyuékkal elmegyünk kirándulni a közeli hegyekbe. Friss levegő, semmi Lynch-srác és kikapcsolódás. Ez kell nekem!
Korán reggel össszepakoltunk, és elindultunk.
- Minden ott van?- kérdezte anya, miközben betuszkolta az innivalókat.
- Igen!- kiabáltam a szobámból.
- Akkor indulás, Emily!- mondta apa.
- Már jövök is!- szaladtam le a lépcsőn.

~~~A hegyekben~~~

Mit ne mondjak, kész felüdülés volt, hogy odaértünk! Az auóban anyuék betették az IHM (Irígy HónajMirígy) összes paródiáját, és azt énekelték! Á, nem. Kicsit sem kínos, még akkor is, ha csak én vagyok ott!
- Végre friss hegyi levegő!- mondta apa, és mély lélegzetet vett.
- Igen, ez valóban jó!- értett egyet anya is.
- Merre megyünk?- mutattam az elágazó utakra.
- Hát, menjünk a narancssárga ösvényen!- javasolta anya.
- Oké.- mondtam.- Akkor indulás!- futottam előre.
- Emily, várj meg minket!- kiálltott utánam apa.

~~~Otthon~~~

Hú, nagyon jó volt a hegyitúra! Még másztam is egy kisebb sziklán, mert apuék nem engedtek nagyobb csúcsra. Kár!
Ahogy hazaértünk, vettem egy forró fürdőt, majd relaxáltam.
- Emily, szívem! Mond te mit csinálsz?- lépett oda anya.
- Anya- nyitottam ki a szemem.- éppen relaxálok!- mondtam és a szememmel jeleztem, hogy menjen ki a szobámból.
Anya kiment a szobámból és én totál egyedül maradtam. Ideje gondolkozni. Ha végiggondolom az eddig történteket, akkor én egy... nagyon okos ember vagyok! És nem azért, hogy magamat fényezzem, de tényleg!
Riker ugyan faképnél hagyott, de attól én nem fogok bőgni. Hagyom, had tombolja ki magát. Jaj, tényleg! Ma még nem is tárgyaltam Rossal! Irány a voki-toki hadművelet. De előtte megkérdezem anyut is.
Lerohantam a lépcsőn, és a konyhába vettem az irányt.
- Anya, anya!- futottam oda.
- Emily, higgadj le!- mondta anya, miközben hagymát szeletelt.
- Anya. Ma átjöhet Ross?- tettem fel a kérdést.
- Ki az a Ross?- szaladt fel anya szemöldöke.
- Az osztálytársam, a legjobb barátom és a szomszéd srác.- magyaráztam kissé türelmetlenül.
- Oké, de tudod.- nézett rám.
- Igen.- bólintottam és már rohantam is fel az emeletre.
A szobámba belépve, beugrottam az ágyamba, és előkerestem a voki-tokit.
- Glity, glaty, gluty!- mondtam bele a titkos jelszót.
- Itt vagyok.- szólt bele Ross.
- Át kell jönnöd!- mondtam.- De ezúttal be kell mutatkoznod a szüleimnek is...- tettem hozzá.
- Mi?- kérdezte.
- Jól hallottad! Haladj!- mondtam és letettem.
Átöltöztem itthoni ruhába, és a cicagatyám felhúzásánál csengettek.
- Kinyitoooom!- rohantam le a lépcsőn úgy, hogy majdnem legurultam. A hajamat még gyorsan felkötöttem és nyitottam az ajtót.
- Heló.- köszönt Ross. Az öltözéke egy fekete és narancssárga sapka, egy cuki fölső és farmer meg a kedvenc bakancsa. Pedig csak a szomszédba jött! :)

Ross
Kb. így nézett ki.
- Áh, Ross.- lépett mellém anya főzőkötényben.
- Jónapot! A nevem Ross Lynch.- adott egy puszit a kezére az anyámnak. Anya persze elpirult és egy "de udvaris, nem?" pillantást vetett rám.
- Gyere beljebb!- löktem be a házba.- Anya, apa szerintem mi a szobámban leszünk...- indultam, de apa elém állt. Rossra pillantottam és odasúgtam neki, hogy "biztosítsd őt, hogy nem szexelünk, ok?".
- Khm. Uram, biztosíthatom önt, hogy semmilyen testi közelség nem lesz köztem és a lánya közt.- mondta komolyan Ross.
- Rendben.- állt el apa az útból.
~~~A szobámban~~~

Rossal végre sikerült felmennünk a szobámba. Becsuktam az ajtót, és nagyot sóhajtottam megkönnyebbülésemben.
- Ilyenek a szüleim, ha egy fiúval vagyok.- tártam szét a kezemet.
- Egész jó fejek!- mondta szórakozottan Ross.
- Rick is ezt mondta...- motyogtam, de Ross meghallotta.
- Ki az a Rick?- nézett rám kérdőn.
- Majd elmondom!- legyintettem.- Nem ezért hívtalak.- ültem le az ágyamra.
- Hanem?- kérdeztett vissza Ross.
- Azért, mert tegnap este nem mondtam el mindent.- feletem.- Rikerrel összevesztem, mert sietni kellett volna a Glee forgatására, de én nem tudtam ruhát választani.- tettem a kezeimet a lábamra.- Rik ezen felidegesítette magát, majd mérgesen elviharzott.- meséltem. Ross velem szemben ült, és csak ámult.
- Ennyi miatt?- kérdezte tágra nyílt szemekkel.
- Aha.- mondtam.- Ki kéne derítened, hogy haragszik-e még rám.- tájékoztattam Ross-t.
- Én?- mutattott magára totál ledöbbenve.
- Igen.- mondtam.- Illetve ha majd beszéltek, akkor hagyd bekapcsolva a voki-tokit, hogy én is halljam. Oké?- utasítottam.
- Nem jó ötlet!- rázta a fejét.
 
- Szerintem pedig zseniális!- mondtam az ellenkezőjét.
Kicsit kellett győzködnöm Ross-t ahoz, hogy belemenjen a dologba, de végül elértem célomat.
- Jó, benne vagyok!- mondta Ross némi unszolás után.
- Akkor a terv szerint haladj!- csaptam össze a kezeimet.

~~~Este~~~

Ross elment és még holnap elkezdi a tervünket. Varázslatos!
Gyorsan elmentem fürdeni majd a zsiráfos pizsimben keresgéltem egy kicsit a neten. Megnéztem Riker előzői csajait.
,, Az összes lány felkapott lett a sajtónál, mivel Riker Lynch barátnőjeként pózoltak a videoklippekben és a közösségi oldalakon.- írta a New York Times."-olvastam.
Találtam még egy hasonló cikket.
,, Wendy Mchiger az egész sajtó előtt megszégyenítette Riker Lynch-et, mikor szakított vele 20012. október 24.-én. Az R5 frontembere nem akart nyilatkozni az őt ért sokkról és csalódásról, ezért felkerestük Ross Lynch-et, aki viszont nyilatkozott.
- A testvérem nagy traumán van túl, és ezért készült a Without you c. dalunk, melyben látható, hogyan szakít a lány Riker gyerekkori énjével.- nyilatkozta Ross."- ezeket mind a New York Times írta.
Borzalmas amit Ross nyilatkozott a sajtónak! Kissé lesokkoltak a sorok, de ez akkor is szemétség!
Nem akartam tovább sokkolni magam, ezért kikapcsoltam a gépet, és lefeküdtem.
 

2014. július 20., vasárnap

•8. fejezet•

~~~A suliban~~~

Ma már Ross is jött suliba, mert tegnap este még elment az orvos, hogy kivizsgálja.
- Hogy vagy?- huppantam be a padba.
- Kösz, egész jól.- felelte Ross. Sajnos hazudnom kell a legjobb barátomnak, hogy a tesójával járok.
- Akkor jó.- simítottam végig a karját.- Amúgy bocs, hogy tegnap csak úgy hívatlanul beállítottam hozzátok.- hajtottam le a fejem.
- Hé!- emelte feljebb az államat Ross.- Semmi baj! Kicsit örültem is, hogy ott vagy.- vallotta be.
- Ó, kösz.- mosolyogtam.- Ilyen egy jó barát!- bokszoltam bele a vállába.
Ross mosolygott egyet, de látszott, hogy nem őszinte. Gondolom, ő azt remélte, hogy visszakérdezek, hogy "tényleg?" és közben szerelmesen pislogok. Míg ő mosolyogva bólint, és akkor belenéz a szemembe. Szerintem jól gondolom.

~~~Suli után~~~

A tanítás borzalmasan hosszú volt, pedig már csak pár nap van a szünetig! Hazafelé mentem, mert tanulnom kell a holnapi dogára meg nem akarok folyamamtosan a Lynch-házban lógni, mert akkor a többiek gyanút fognak. Így sétáltam haza, és bekapcsoltam az R5- Pass me by c. számát, mert ez megnyugtat.



Riker a kanapénkon

~~~A szobámban~~~

A matekházi írás felénél berepült egy papírrepülő az ablakomon.
- Mi a...- tettem le a tollamat.
Kinyitottam a papírt, és egy üzenet volt benne.
" Átjössz, vagy én menjek? Riker"- íme a kérdés. Én aláhúztam azt, hogy ő jöjjön át, mert nem akarok sokat lógni a Lynch-házban, meg egyébként is. Riker még nem is volt nálunk és ha túl sokat vagyok ott félő, hogy a többiek gyanút fognak, és ezt nem akarom.
Amíg így töprengtem, csengettek. Boldogan szaladtam le a lépcsőn, és alig tudtam megállni. Végül ajtót nyitottam a szőke hercegemnek.
- Szia!!!- ugrottam Riker nyakába.
- Szia!- adott egy csókot, ami a szokásosnál kicsit hosszabbra sikerült...- Beengedsz?- kérdezte mosolyogva.
- Jaa, persze!- löktem beljebb Rikert, és becsuktam az ajtót.
- Fél óra múlva el kell, hogy menjek egy forgatásra.- nézett az órájára Riker.
- Milyen forgatás?- nyitottam ki a hűtőt.
- Glee.- felelte.
- Na, nee!- csuktam be a hűtőajtót, kezemben két Mojitoval.
- De!- nevetett Riker, és belekortyolt a Mojitoba.- Arra gondoltam, hogy eljöhetnél velem a forgatásra.- ötletelt. Ránéztem, amolyan "tényleg?" nézéssel.- Már, ha akarsz!- emelte fel a kezét védekezően.
Elnevettem magam, és bementem a nappaliba. Riker követett, és megfogta a derekamat.
- Mi van?- fordultam hátra.
- Semmi.- felelte. Láttam az arcán, hogy mosolyog, mert megjelentek a kis gödröcskéi az arcán.
- Igen.- válaszoltam, és beleültem az ölébe. Riker persze, hogy nem értette mit akarok mondani. Kérdő tekintettel meredt rám.
- Nem értem. Mi igen?- kérdezte Riker.
- Hát, feltetted azt a kérdést, hogy kísérjelek el a Glee forgatására, és én arra mondtam, hogy igen, elkísérlek.- magyaráztam.
- Oké.- felelte egyszerűen, majd ránézett az órájára.- Úristen!- kiálltotta.- Negyed óra múlva ott kell lennünk! Öltözz!- lökött ki az öléből.
- Jó, jó! Megyek már!- emeltem fel a kezemet és felmentem a lépcsőn.
A szobámba belépve egyenesen a ruhásszekrényem elé álltam, és vaciláltam, hogy mit vegyek fel. Riker az egyik pillanatban megállt a szobám előtt, és az ajtófélfának támaszkodott.
- Mit csinálsz?- kérdezte. Kissé fura volt, mert a hangjában hallatszott az idegesség.
- Mit vegyek fel?- fordultam oda kezemben egy halom ruhával.
- Nem tudom, de haladjunk!- nézett az órájára.
- Most mi bajod van?- kérdeztem, mert kezdett nagyon furcsán viselkedni.
- Semmi. Nekem semmi.- felelte idegesen és közben hülyén röhögött.
- Jó, figyelj!- dobtam el a ruhákat. Természetesen felment bennem a pumpa, és kifakadtam.- Menj el nélkülem arra a forgatásra, ha "annyira" sietned kell!- kiabáltam.
- Oké, el is húztam! Csak az időmet vesztegetem!- kiabált mostmár Riker is. Lerohant a lépcsőn, és becsapta az ajtót maga után.

~~~Este~~~

Rikerrel délután óta nem beszéltem. Mondjuk lehet, hogy egy kicsit igaza van, de nagy részt nekem! Ilyen türelmetlen és ideges arcát még nem láttam!
Miután Rik elment, belőlem kitört a sírás. Nagyon elszomorított ez a heves vita, amit már régen el akartam kerülni.
Minden lány arra vágyik, hogyha lesz olyan szerencsés, találkozik egy hírességgel, aki perfect meg hősies, és sármos! Tök happy lesz a kapcsolatuk meg ő is híres lesz a pasija miatt. Együtt lesznek egy csomó ideig, majd összeházasodnak és gyermekük születik. A végén pedig együtt halnak meg.
Hát, ki kell, hogy ábrándítsam az ilyen fantáziadús lányokat! Nem minden sztár akarja felvállalni a kicsit sem híres barátnőjüket vagy egy véletlen folytán kiszivárog a sajtónak és akkor jelentik be az "örömhírt". Hát, ez elég nyálas! Ilyen példa volt a "Jelena" vagy a régóta nem létező "Raura". De a sorozatbeli vagy filmbeli karakterek neveinek összevonés igazán cuki. Nálam a "Leonetta"; "Ausally" vagy a "Neff" jön be. Semmi egyéb.
Szóval, miután Rik elment és kisírtam magam, arra gondoltam, hogy videocamerázok Lilivel (mert ő már mindent tud. Nem úgy, mint Hien.). Szerencsére fent volt, így hát hívtam.
- Szia!- integettem.
- Szia, Emily! Mizu?- kérdezte boldogan Lili.
- Semmi jó.- mondtam letörten.
- Kell a macis füzet?- kérdezte.
- Igen.- szipogtam.
- Na, mesélj! És ne sírj!- vígasztalt Lili.
- Jó.- töröltem le a könnyeimet az arcomról.- Ma összevesztem Rikerrel.
- Ó, jaj!- lepődött meg a barátnőm.
- Ma mentünk volna a Glee forgatására, de sietni kellett.- doboltam az asztalomon.
- És?- kérdezte Lili, mert nem nagyon értette, hogy mi a baj.
- Ismersz engem, és tudod, hogy nem tudok ruhát választani. Most is sietni kellett és én nem tudtam időben ruhát választani. Rik egyre idegesebb lett, a végén pedig sietve becsapta a házunk ajtóját.- meséltem könnyekkel teli szemekkel.
- Nyugi, Emily!- nézett a camerába Lili.- Én azt javaslom, hogy tarts egy kis szünetet.- javasolta, de mivel látta, hogy az arcom totál eltorzul, kitalált egy B tervet.- Vagy mond el Rossnak a dolgot, és ő majd segít.- csúszott ki a száján.
- Szerinted jó ötlet?- kérdeztem az arcába nézve.
- Egész biztos!- bólintott.
- Akkor megyek, és megmondom Ross-nak!- álltam fel a géptől.
- Emily, várj!- állított meg a fantasztikus tervem közben Lili.
- Mi van?- fordultam vissza a számítógéphez.
- Emily, tisztában vagy azzal, hogy- nézett az órájára- pontosan 22:00 óra van?!- korholt le.
- Aha, na szia!- köszöntem el, és kinyomtam a gépet.
- Emi...- ezek voltak Lili "utolsó" szavai.

~~~A szobámban~~~

Még a megismerkedésünkkor kaptam egy voki-tokit Ross-tól. Lehet, hogy ez egy kicsit gyerekes dolog a kapcsolattartásra, de ez volt a legjobb ötlet. Éljenek a céltudatos 17 éves tinik!
- Glity, glaty, gluty!- mondtam bele a voki-tokiba. Nem, ez nem a kázelgő fuldoklásomat jelképezte, hanem a kódot.
- Áááh!- hallottam Ross ásítását.- Emily, 22 óra van. Sürgős, mert akkor aludnék.- hallottam az elrőltettett nevetését.
- Igen, nagyon fontos!- mondtam elszántan.- MOST kell átjönnöd!- közöltem türelmetlenül.
- Emily, nem tudok átmenni, mert este van!- ismertette Ross a valódi helyzetet.
- Igaz.- bólintottam.- Akkor lopakodj ki!- pattant ki a fejemből a zseniális ötlet.
- Kösz!- mondta Ross elégedetlenül.- Majd megpróbálok, de akkor állj meg a házatok előtt!- egyezett bele.
- Jó, ott leszek.- fejeztem be.
Villámsebességben leslisszoltam a lépcsőn. Anyuék már régen aludtak, de úgy látom nem nagyon zavarja őket, hogy a lányuk az éj leple alatt találkozik egy világhírű popsztárral. Már csak az következhet, hogy anyuék jól megveregetik a vállamat, hogy "jól van kislányom, csak így tovább!".
Mindegy, de kimentem. Felvettem a köntösömet és rohantam ki.
- Na végre!- mondta Ross, amint kiléptem az ajtón.- Mi volt ilyen fontos?- kérdezte.
- Valamit el kell, hogy mondjak.- tördeltem az ujjaimat.- Lehet, hogy nem fog tetszeni, de...- harapdáltam a szám szélét.
- Oh, Emily! Mond már!- toporzékolt Ross.
- Jó, szóval. Tegnap előtt Riker és én összejöttünk.- feleltem. Ross arca eltorzult, és rezzenéstelen arccal állt előttem.- Nem is mondasz semmit?- kérdeztem, várva a reakciójára.
- De, mondok! Miért nem mondtad el akkor, amikor összejöttetek? Miért hazudtál nekem? Le is feküdtetek?- sorolta idegesen.
- Nem akartalak felzaklatni, mert tudtam, hogy pipa leszel. Nem hazudtam, hanem...- akadtam meg egy pillanatra.
- Hanem, mi?- nézett rám kérdőn.
- Na, jó! De, mégis hazudtam. És az utolsó kérdésre pedig a válasz, hogy igen!- fogtam a fejem.
- Oké!- nevetett totál kiakadva Ross.- Szóval, ha jól értem, akkor te és Riker összejöttetek és a házunkban le is feküdtetek! Ennek tetejében pedig végig hazudtál nekem, és szemrebbenés nélkül adtad a "jóbarát" szerepet!- mondta mérgesen. Nem tudtam semmit mondani, mert minden igaz volt. Ahogy elmondta, minden úgy volt.- Asszem' én most megyek!- fordult meg Ross, hogy elmenjen.
- Várj!- futottam utána. Ross vissszafordult, és rámmeredt.- Segítened kell!- kértem.
- Miért?- kérdezte.
- Mert ma Rikerrel összevesztünk.- vallottam be.
- Majd holnap megbeszéljük!- mondta és adott egy csókot. Mondani akartam valamit, de Ross becsukta a számat.- Sss! Ne mondj semmit!- mondta, és elment. Néztem, ahogy eltünik a lámpafénynél, majd bementem a házba, és lefeküdtem.

2014. július 18., péntek

•7. fejezet•

Az előző részben Emily meglátogatta Ross-t, hogy megnézze milyen állapotban van. Riker kivezette Emily-t Ross szobájából, és a folyosón elsírta magát a lány. Aztán történt valami...

Rik és Én
"Láttam a tekintetén, hogy most olyat fog tenni, amit később nem fog megbánni. Nem tett semmit. Közelebb húzott magához, a derekamnál fogva, és...és megcsókolt."
Ez most mi volt?- néztem rá kérdő tekintettel.
- Megcsókoltalak.- felelte nemes egyszerűséggel. Vettem az adást, és én is megcsókoltam még egyszer. Hosszasan és szenvedélyesen. Így álltunk Ross szobájának ajtaja előtt, és nem érdekelt semmi és senki. Csak is kizárólag Riker.
- Ne itt!- suttogtam a fülébe.
Riker becipelt a szobájába és ott folytattuk.

~~~Még mindig a Lynch házban~~~

Riker kilépett a szobájából és az ingjét gombolta be. Utána én is kimentem és megállítottam Rikert egy pillanatra.
- Várj!- állítottam meg.
- Mi az?- kérdezte a tükör előtt állva a haját igazgatva.
- Erről senki nem tudhat.- utaltam a kis hancúrra.- Még Ross se!- mondtam remegő hangon.
- Jó. Senki nem fogja megtudni.- egyezett bele Riker.
- De még a...a kapcsolatunkról sem.- hebegtem.
- A kapcsolatunkról sem.- bólogatott Riker.
- Akkor mi most...?- néztem rá.
- Aha. Járunk.- egészített ki.
Ennek a gondolatától, hogy Rikerrel járhatok, igazi boldogság töltött el. Végre nekem is megadatott a szerelem. Rick után elég nehéz volt újra visszazökkennem az életbe, de anyuék segítettek.
- Hurrá!- ugrottam a nyakába, és megöleltem.
- Kérsz valamit inni?- nézett rám.
- Nem.- mondtam, és hirtelen odakaptam a fejemet a bejárati ajtóhoz. Megnéztem, hogy ki az, de ő maga már bejött.
- Sziasztook!- lépett be az ajtón Rydel Lynch!!!!
- Szia!- köszönt Riker és belekortyolt a baracklevébe.
- Rik, ki ez a lány?- tette le a táskáját Delly.
- Ó!- tette le a poharát a pultra Riker.- Ő itt Emily Storm, a szomszédunk.- mosolygott a szöszi pasim. Jaj, de jó kimondani!
- Értem.- nézett összeráncolt szemöldökkel Delly.- Na, én megyek, mert Ratliff mindjárt hív.- mondta és elment.
- Riker, te pedig velem jössz!- rántotta meg az ingjét idegesen. Láttam, hogy bemennek Rik szobájába, és becsukják az ajtót.
Nem volt mit csinálnom. Gondoltam, hogy hazamegyek, de ekkor kinyílt Ross szobájának ajtaja.
- Te jó ég!- szaladtam a bejárathoz. Ross éppen fel akart kelni, de szerencsére még nem állt lábra.- Ross, te meg mit csinálsz?- kérdeztem elég rekedtes hangon.
- Fel akarok állni.- mondta, de megállt egy pillanatra.- Te meg mit keresel itt?- kérdezte.
- Hát, a házit hoztam.- mutattam a mappák irányába. Ross azt hitte, hogy csak ennyi volt. Hogy honnan tudom? A megkönnyebbülés látszott az arcán.- De most még nem szabad felkelned.- fektettem vissza az ágyába.
- Amúgy mi ez a zaj?- kérdezte Ross.
- Nem tudom. Én nem hallok semmit.- mondtam, és kimentem a folyosóra, hogy megnézzem mi ez a zaj.
- RIKER ANTHONY LYNCH! MÉGIS HOGY GONDOLTAD, HOGY IDEHOZOL EGY KÖZÖNSÉGES LÁNYT A LYNCH-HÁZBA?! MOST AZONNAL KIMÉSZ, ÉS HAZAKÍSÉRED A LÁNYT!- hallatszott. Szerintem Delly üvöltött. Visszasiettem Ross szobájába.
- Hát, a helyzet az, hogy Rydel hazaért, és Rikerrel üvöltözik, hogy itt vagyok.- vázoltam a helyzetet.
- Ó, értem.- mondta rekedtes hangon Ross.
- Szerintem az lesz a legjobb, ha most hazamegyek.- tördeltem az ujjaimat.
- Ne!- kiálltott fel az eddig beteg Ross, és megfogta a kezemet.- Maradj! Majd én elintézem Rydelt!- legyintett Ross, és felállt.
Ross-t kitámogattam a folyosóig, és onnantól ő már tudott menni. Elmentünk Riker szobájáig, ahol Rydel még mindig üvöltött.
- Mi ez?!- kérdezte Ross, amit belépett Riker szobájának ajtaján. Rydel egy pillanatra megállt és Rikerrel együtt odakapták a fejüket.- Itt van egy vendég, és így kell viselkedni?- nézett a két testvérre.- Nem elég, hogy hasogat a fejem! Ti még itt veszekedtek!- kiabálta.- Rydel! Te a nővérem vagy és viselkedned kéne! Meg neked is Riker!- nézett rájuk mérgesen.
Kicsit mind a ketten elszégyelték magukat. Gondolom, mélyen magukbanéztek és végiggondolták a dolgokat. Ross visszament a szobájába aludni még egy kicsit, én pedig a kijárathoz indultam.
- Emily, várj!- szaladt oda Riker.
- Igen?- néztem rá.
- Elkísérlek.- vette fel a dzsekijét.
- Még, ha csak a szomszédba kell menni?- kérdeztem mosolyogva.
- Igen. Még akkor is.- nyitotta ki az ajtót, és elindultunk.
- Sziasztok!- köszöntem el.
Az utcán szinte senki nem volt. Délután öt óra felé járt az idő, de egy kicsit hideg volt. Riker megfogta a kezemet, és rákulcsolta az enyémre. Nem kellett sokat sétálni, hiszen csak a szomszédba mentünk.
- Hát itt vagyunk.- álltam meg a kapu előtt.
- Bizony itt!- állt meg velem szemben, és adott egy csókot.
- Szia!- köszöntem el, és bementem a házba.

~~~Szobámban~~~

Lepakoltam a cuccaimat, és eszeveszetten ugrálni kezdtem az ágyon. Közben pedig ezt hajtogattam.
- RIKER LYNCH A PASIM! RIKER LYNCH A PASIM!- ugráltam.
Csodálkoztam, hogy nem szakadt le az ágyam. Miután kiörömködtem magam, lementem a nappaliba. Bekapcsoltam a gépet, és hívtam Lilit.
- Szia!- integettem.- Tudunk beszélni?- néztem a camerába.
- Aha.- hallottam Lili hangját.
- Szerelmi háromszög alakult ki.- sóhajtottam.
- Hallgatlak.- vette elő Lili a macis füzetét.
- Szóval. A múltkor Ross itt aludt nálam, és elég kedves volt velem. Én viszont kicsit többet érzek iránta.- kezdtem.
- Az első személy Ross.- ismételte Lili, és leírta a füzetébe.
- Aztán ma nem jött suliba. Egész jól elvoltam, de mikor délben kijöttem a suliból, eleredt az eső. Sár volt mindenütt és én elcsúsztam, de valaki elkapott.- hadartam a szám szélét harapdálva.
- Folytasd.- hadonászott a kezével Lili.
- Jó. Megnéztem, hogy ki volt az. Riker Lynch!- kiálltottam.
- MI VAN?- ugrott fel a géptől.
- Aha.- bólogattam.- Folytathatom?
- Igen, bocs.- ült vissza Lili.
- Na, és Riker elég kedves volt velem. Én meg el akartam vinni a házit Rossnak, de nem tudtam, hogy hol lakik. Aztán később jutott eszembe, hogy Riker Ross tesója, vagyis ő elvihet hozzá. Meg is kértem, és tényleg elvitt. Mint kiderült ők a szomszédjaink.- soroltam.- Aztán Ross nagyon csúnyán nézett ki, mert olyan volt, mint egy hulla, és én kimentem a szobából, mert féltem, hogy elbőgöm magam, és felkeltem Ross-t.- meséltem Lilinek.
- Aha, értem. Gondolom elég félelmetes lehetett Ross hullafehéren.- pattogtatta a tollát Lili.
- Aztán kint sírni kezdtem, és Riker megvígasztalt. Majd közelebbhúzott magához, és megcsókolt. Meg bevitt a szobájába...- fogtam a számat.
- MI VAN???? Te teljesn hülye vagy? 17 éves tini létedre lefekszel egy 20 éves popsztárral?!- kiabált Lili.
- Jó, talán egy kicsit hülyeség volt.- hajtottam le a fejemet.- De még folytatom. Miután kijöttünk Riker szobájából, megérkezett Rydel is. Megkérdezte, hogy én ki vagyok, de azt nem mondtuk el, hogy együtt vagyunk, mert akkor ő elmondja Ross-nak, aki totál pipa lesz rám, szóval... Delly elrángatta Rikert a szobájába, ahol leállt vele üvöltözni, és Ross felébredt.- hadartam.
- Elég kesze-kuszás a helyzet.- állapította meg Lili.- Mindegy, viszont te mázlista vagy a popsztárokkal!- görbült le Lili szája.
- Az lehet. Na, és a végén Ross rendet tett Rydel és Riker között, majd visszafeküdt aludni. Engem pedig Riker hazakísért, és a kapuban megcsókolt. Ennyi.
- Juj, de romantikus!- tapsikolt Lili.- És akkor most mi a baj?- nézett rám kérdőn Lili.
- Én viszont Rocky-t szeretem. De ő még csak rám sem hederít!- biggyesztettem le a számat.
- Jaj, ne légy már ilyen válogatós!- korholt le barna hajú barátnőm.- Boldog vagy Rikerrel?-tette fel a kérdést.
- Mivel még csak ma jöttünk össze, nem tudok pontos dolgot mondani. Viszont még ez alatt a kis idő alatt is boldog vagyok vele.- mondtam.
- Nahát akkor meg! Légy vele boldog, és ne arra gondolj, hogy mi lett volna, ha...?- bíztatott Lili.
- Oké.- bólintottam.- Ja, és még egy. Arra gondoltam, hogy mindjárt itt a szünet és, hogy Hiennel eljöhetnétek hozzánk, és akkor találkozhatnátok a Lynch fiúkkal meg persze Delly-vel is!- ajánlottam fel.
- Jó ötlet!- ujjongott.- Még megbeszélem anyuékkal, és Hiennek is mondom.- mondta.
- Oké. Akkor most megyek. Szia!- álltam fel a géptől.
- Szia!- lépett ki Lili.

~~~Este~~~

Anyuék hamar hazaértek, de én a szobámban boltam, és nem hallottam amikor hazaértek. Nem akartam semmi mást csinálni, csak betenni az R5 Louder című albumát, és azt hallgatni.