A szalagavatónak vége, de Emily nem foglalkozik a továbbtanulással. 9 hónap telt el azóta, és Liliék visszamennek Lovasra, csakhogy egy ordítás minden tönkretesz...
~~~A Lynch házban~~~
- RATLIFF! - hallottuk meg Rydel hangját az emeletről.
Gyorsan mindenki fel Rydel szobájába, ahol szegény a földön feküdt, és mélyeket lélegzett.
- Delly! - guggolt le mellé Stormie. - Mi baj?
- A...ba...ba! - zihált.
- A babával van valami? - kérdezte nyugodtan Stormie.
Eközben Ratliff is megérkezett, és amikor Rydelt megpillantotta, azonnal odaült mellé.
- Hívjátok a mentőt! - kiáltotta.
Rocky felébredt a bambulásból és rohant le a telefonért.
- 2 perc és itt vannak! - ordított fel az emeletre.
Rydel egy aprót bólintott, majd mélyeket lélegezve mondta a szavakat.
- Szerintem...a...baba...meg...a...kar...jönni! - mosolygott.
- What a hell?! - kiáltott fel Ratliff.
- Apa leszel! - nevetett Delly.
~~~A kórházban~~~
A mentősök kiértek és elvitték Rydelt a kórházba. Mi is kocsiba szálltunk, és a mentőautót követve elmentünk a kórházba. Mindenki feszült volt, hiszen a babával gond van. Mondjuk én örülök, hogy keresztanya lehetek, és annak is, hogy Rik meg a többiek nagybácsik. Elkezd gyarapodni a Lynch-Ratliff család! Végre!
- Minden rendben van? - kérdeztem Stormie-tól, aki gondterhelt arccal nézett maga elé.
- Persze. - fordult felém, és megeresztett egy halvány mosolyt.
Bólintottam, és Liliékhez mentem.
- Nekünk indulnunk kell... - nézett rám Hien.
- Akkor elkísérünk titeket! - jelentettem ki azonnal.
- Hagyd csak. - simította meg a karom Lili. - Itt nagyobb szükség van rátok! - mosolyodott el, majd megölelt.
- Hiányozni fogtok! - suttogtam, és nem engedtem el Lilit.
- Légy jó! - engedett el a barátnőm.
Hienhez fordultam.
- Köszi. - nézett a szemembe.
- Mit?
- Mindent. Azt, hogy támogattál és hogy újra Rocky-val lehetek. - mosolygott, majd Rocky-ra pillantott.
- Szeretlek! - öleltem meg, majd elhúzódtam.
- Az esküvőre aztán meghívni! - nevetett keserűen, és hogy ne sírja el magát felkapta a bőröndjét és elmentek a fiúktól búcsúzni (megint).
Szomorúan néztem utánuk, de Riker félbeszakított.
- Ne szomorkodj! Nem jó így látni! - nézett rám szomorkásan.
- De megint elmennek és nem látom őket! - suttogtam.
- Tudom. - nézett a szemembe, majd magához húzott és megcsókolt.
Csókunkat egy ajtócsapkodás zavarta meg, és odakaptuk a fejünket.
- Srácok, megszületett! - rontott ki Ratliff az ajtón. - Gyertek be!
Bementünk a szülőszobába, ahol Rydel pihent az ágyon. Kezében egy kis pólya, amiben nyöszörgött valaki..
- Srácok, köszöntsétek Suzan Mary Ratliffet! - nézett ránk Delly mosolyogva.
Uramisten! Suzan Mary Ratliff! *.*
.jpg)
- A Suzant vagy a Mary-t fogja használni? - kérdezte Ross.
- Mary. - felelték Ratliffék egyszerre.
- Akkor üdv itt, kicsi Mary. - suttogott neki Ross, és megpuszilta a fejét.
Szerencsére nem ébredt fel, úgyhogy az orvosok visszavitték az újszülöttekhez. Rydel megkönnyebbülten feküdt a fehér kórházi ágyban, és nem vágyott másra csak pihenésre.
- Liliék elmentek, de azt mondták ha legközelebb jönnek, megnézik Mary-t...- szólaltam meg hirtelen.
- Kár, hogy nem tudtam tőlük elbúcsúzni! - biggyesztette le a száját Rydel.
- Még találkozunk! Vagyis remélem...
~~~Otthon~~~
Miután még beszélgettünk Rydellel egy kicsit, hazamentünk, mert már lassan 22:00 óra van. Viszont én cseppet sem vagyok álmos...
A házban gyorsan elkészültünk lefekvéshez, és amikor behuppantam az ágyba, azt hittem elalszok.
- Jó ez az ágy! - sóhajtottam.
- Szerintem is! - vette elő Rik a perverz mosolyát.
- Neee! - csaptam vállba, majd megöleltem.
- Tudod, alig várom, hogy elérkezzen az esküvő. - szólalt meg Riker.
- Én is! - mondtam, és a fejemet a vállába fúrtam.
Ásítottam egyet, majd lekapcsoltuk a villanyt és elaludtunk.
~~~Reggel~~~
Hangos telefoncsörgés. Ez az a zavaró tényező az életemben, ami nem hagyja, hogy nyugodtan aludjak. Nos, igen. A koránkelés korántsem az én reszortom, főleg nem Szombaton.
Félálomban kikerestem az éjeliszekrényről a mobilomat, amiben Demi Lovato üvöltötte a "Made In USA"-t. A képernyőn Delly mosolygós képe jelent meg, amint folyamatosan hívogat.
- Jó reggelt! - szóltam bele álmosan a telefonba.
- Szia! - köszönt. - Képzeld, ma megengedték, hogy Ell sétálgathasson Mary-vel! - újságolta izgatottan.
Nos ez fantasztikus hír, de ezért keltett fel???!!! Nem ért volna rá, mondjuk délután?! Oké, nem vitatkozok.
- Tényleg? Ez fantasztikus! - tettettem örömöt.
- Na, megyek, mert etetés van! - sóhajtott, majd letette a telefont.
Szóval ismét egy korai reggel. Fantasztikus...
...
11 óra felé valami kimozdulást akartam tervezni, de Rik megelőzött.
- Figyi, mi lenne, ha elmennénk az unokatesómhoz, Lorihoz? - kérdezte. - Úgyis el kell neki is mondani a jó hírt.
- Felőlem mehetünk. - rántottam meg a vállam.
- Meg Gusékhoz is... - tette hozzá.
- Yeah! - ugráltam izgatottan.
~~~Loriéknál~~~
Lori Crow azon emberek közé tartozik, akiket első látásra totál szimpinek tart az ember, de utána pedig egy szemétládának. Így esett meg ez velem is, amint beléptem a szép kis kertesházuk kapuján. Szép ház, nem mondom, de amikor az a csaj lejött a lépcsőn! Ismertetem.
Rikerrel dél körül el is indultunk egy-két várossal arrébb, hogy meglátogassuk Loriékat. Totál izgatott voltam, hogy megimerhetem Rik rokonait, ezért igyekeztem jó benyomást kelteni. Natúr smink, totál egyszerű ruha. Beszálltunk az autóba, és elindultunk.
.png) |
| Itt egy kép Loriról ;) |
- Lisa! - mosolygott Riker, amint megpillantotta a hölgyet. - Beengedsz minket?
- Persze! - nyitotta ki a vaskaput a hölgy. - Ki ez a kislány? - kérdezte nagymamás stílusban.
- Ő itt Emily Storm, a barátnőm. - mutatott be.
Egy kis grimaszt vágtam, amitől úgy éreztem, hogy elvágtam Lisánál magam.
- Én Lisa vagyok, Riker nagynénje. - fogott velem kezet.
Vadul bólogattam, és végre bementünk a házba.
- Rikeeeeer! - rohant le a lépcsőn egy csaj.
Fekete (vagy barna) haja volt, amit feldobott a hajában lévő pöttyös hajpánt. Arca csupa derű volt, amint meglátta Rikert. Egy szép ruha volt rajta, melyeket kövek és flitterek díszítettek. Biztos tök kedves - gondoltam akkor.
- Lori, szia! - mosolygott rá Riker, majd megölelte.
Boldog ölelkezésüket Én szakítottam meg.
- Ki ez a lány? - kérdezte lesajnálóan.
- Emily, a barátnőm és lassan a...- itt befejezte, majd rám pillantott, hogy mondjam én.
-...Ja! - ébredtem fel a bambulásból. - A felesége. - motyogtam.
Lori ezt egy "pfff"-el díjazta, de Rik nem vett észre semmit. Jellemző, a családtagokat tök cukiknak meg kedveseknek hisszük, és az sem zavarja őket, hogy éppen fikázzák a csaját...
- Gyertek be a nappaliba! - jelent meg Lisa az ajtóban.
Riker megfogta a kezemet, és elvezetett a nappaliba. Igazából már elmondtam, hogy a felesége leszek, de akkor miért is vagyunk itt?
- Akkor, miért jöttetek? - kérdezte Lori türelmetlenül.
Mintha olvasna a gondolataimban! Nahát lehet, hogy ez a csaj csak kívülről néz ki plázacicának?
- Azért, hogy meghívjunk titeket az esküvőnkre! - mosolygott Riker.
- Hát ez csodás! - ugrált Lisa.
Amíg a "big family" örült, én rápillantottam a képekre. Kicsi Lori, nagy Lori...szóval egyke.
- Gyertek, meséljetek el mindent! - kérte Rob, Lori apja.
Lisa kiment a konyhába üdítőért, majd 2 perc múlva boldogan nyomta a kezembe az italomat.
- Hát a történet Ross megbetegedésénél kezdődött...- kezdte Riker, majd levetítette nekik az egész sztorit.
- Hát ez romantikus! - ábrándozott Lisa.
Belekortyoltam az italomba, majd egy kérdésnél visszaköptem a pohárba.
- És a heti szex? - faggatózott Lori (!!!).
- Már elnézést, de - töröltem meg a számat. - ezt nem szeretném megvitatni! - mondtam határozottan.
~~~A kocsiban~~~
- Miért kellett ezt? - kérdezte Riker, amikor beült az autóba.
A boldog Crow család a ház előtt állt és integettek, mint a fabábuk. Gondolom, amint elmegyünk lehervad a fejükről a mosoly, és ismét visszatérnek bunkó életükbe...
- Mit miért kellett? - kérdeztem vissza értetlenül.
- Loriék tök odavoltak az esküvőnk hallatán...- motyogta.
- Ne haragudj, de nem értek veled egyet! - mondtam határozottan. - Az unokatesód szemmel láthatólag utál, és a családja csak arra kíváncsi, hogy megvan-e az egy heti szex! - csattantam fel.
Rik mélyet sóhajtott, majd jobbnak látta, ha befogja. Éppen Gusékhoz tartunk, és az ablakon kinézve csodáltam a fából készült házakat. Csodaszép egytől egyig!
- Miért álltunk meg? - kérdeztem.
- Mert...
A következő részben kiderül, hogy Rik hová viszi Emily-t és hogy milyen lesz a találkozás Gussal és a többiekkel!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése