A szalagavató után mindenki ment a saját vackába. Reggel Emily-ék a szülőkkel a Lynch házba készültek, de Alexandra (anya) hamarabb indult el, amikor viszont Rikerék odaértek, egy disznóólban érezték magukat. De mitől van ennyire kupi a Lynch házban?
~~~Még mindig a Lynch házban~~~
Ross ajót nyitott, és anyuék léptek be a házba.
- Merre jártatok? - kérdeztem szemrehányóan.
- Hát kissé eltévedtünk...- vallotta be apu kuncogva.
- Dehát a szomszédban vagyunk! - csattantam fel.
- Emily Storm! Állítsd le magad! - utasított apa.
Unottan felsóhajtottam, majd visszaültem a kanapéra, ahol éppen Bruce Willis lőtte le FügeFrankie-t. :D Rocky még nézte a filmet, de a többiek nem nagyon nézték.
- Szerintem nekünk mennünk kell! - jelentette ki anya.
Szomorúan indultam ki az ajtón, majd az utcára kilépve megöleltem Rikert.
- Álmos vagy? - kérdezte Rik mosolyogva.
- Kicsit. - dörzsöltem meg a szemem álmosan.
Hazasétáltunk, majd az ágyikónkban elaludtunk.
*9 hónappal később*
~~~Reggel~~~
Már kilenc egész hónapja nem találkoztunk Liliékkel, ráadásul még az esküvőnk sincs sehol. Nem akarom én Rikert sürgetni, mert idő mire mindent megszervezünk. Az esküvő helyszíne a tengerpart lesz, ami szerintem egy igazán csodálatos hely. Koszorúslányok Hienék valamint Rydel lesz. Én nem szeretem a nagyon hosszú esküvői ruhákat, de szerintem az nem is illik egy tengerparti esküvőhöz. Háromnegyedesre gondoltam, amit mindenki támogatott. Rydel és a baba nagyon jól megvannak, egyenlőre semmi gond. Mondjuk jó lenne, ha már itt lenne a kis csöpség, mert akkor Ratliff megtudná milyen az apaság. A filmekben mindig kiröhögi az apákat, akik elég sokat küzdenek akkor, mikor nincs otthon az édesanya. A másik ok pedig, hogy én lehetek a gyermek keresztanyja, ami nagy megtiszteltetés számomra!
A mai reggelt is csodálatosan indítottuk, mert Riker megígérte, hogy elvisz a Glee újabb forgatására. Már nem is emlékszem, hogy mikor találkoztam Leával vagy Cory-val, de épp itt az ideje.
Felöltöztem, és lerohantam a lépcsőn, ahol Riker már várt.
- Szép vagy! - nézett végig rajtam mosolyogva.
- Köszi. Ritkán látlak ingben és zakóban, de tök jól áll! - vallottam be, majd megcsókoltam.
~~~A forgatáson~~~
Amikor odaértünk, teljesen görcsbe rándult a gyomrom. Nem kellene mitől tartanom, hiszen ott lesz Lea, Cory, Curt meg a többiek. Riker a kezét rákulcsolta az enyémre, és így sétáltunk be a hatalmas raktárépületbe.
- Sziasztok! - intettem a bent lévő csoportnak.
- Rik, jó hogy jössz! - üdvözölt minket a rendező. - Öltözz, mindjárt ti jöttök! - tapsolt kettőt, majd Rikert odalökte egy stylistnak.
Annyi időm sem volt, hogy sok sikert kívánjak neki, ezért utána lebiggyesztett ajkakkal álldogáltam a rendező mellett. Már mindenki bent volt, ráadásul néhány lány is kijött. Reméltem, hogy csak nézni a műsort.
- Ki vagyook? - takarta be valaki a szemem. A hangjából ítélve egy lány, de mivel Diannával nem vagyok jóban, ezért csak Lea lehetett.
- Szia! - fordultam meg, és megöleltem a barátnőmet.
- Tök jó, hogy itt vagy! - ugrált boldogan. - Mizu?
- Képzeld el, Rik megkérte a kezemet! - sikongattam.
- Jézusooom! - sikított Lea, majd a lányok híres "ugráló táncát" adtuk elő.
...
A forgatás elkezdődött, amitől teljesen megijedtem.
- Felvétel, indul! - kiáltotta el magát Frank, a rendező.
- Majd ha lefürödtél, Nyuszóka! - mondtam nevetve.
- Megyek már, megyek! - sétált el Riker, majd Leához fordultam, aki mellettem álldogált.
- És mi a helyzet Cory-val? - hoztam fel az új témát.
- Csak munkakapcsolat van köztünk... - legyintett Lea.
- Persze, hogyne! - mosolyogtam. - Szerintem ő máshogy érez...- tettem hozzá.
Lea rámnézett, és a szeméből a szenvedést lehetett látni. Gondolom, ő is szereti Cory-t, de nem mondta meg neki. Akkor a "Cea" összehozó hadművelet indul!
Eközben Riker is megérkezett, mostanra tisztán, és megfogta a kezemet.
- Lea, nekünk most mennünk kell, jó? - néztem rá még egy pillanatra.
- Sziasztok! - intett nekünk, majd elindultunk.
- Ja, és gyere el az esküvőnkre Cory-val! - kiáltottam vissza.
Egy aprót bólintott, majd visszafordult a többiekhez, akik éppen próbáltak.
~~~Otthon~~~
Mikor hazaértünk lehetett vagy 11:00, de én még nem voltam éhes. Riker viszont, tiszta kiéhezett vadállat lett!
- Mi az ebéd? - kérdezte türelmetlenünl.
- Rendehetnénk pizzát. - ajánlottam fel.
Bólintott, majd a telefonomban kikerestem a Pizza Forte telefonszámát, és már ki is csöngött.
...
A pizzát megrendeltük, és egy fél óra alatt ki is hozták.
- Köszönjük! - csuktam be az ajtót.
A dobozt az asztalra tettem, és már neki is láttunk.
...
Délután öt óra felé anyuék összeszedték a cuccaikat, és elindultak vissza Romániába.
- Hol az útlevelem? - mászkált anyu idegesen.
- Itt van! - emeltem meg a kis könyvet.
- Ne szórakozz, lányom! - szidott le, majd eltette a bőröndbe az útlevelet.
Kuncogtam egy picit, majd bementem a vendégszobába, ahol apa igazgatta magát a tükörben.
- Kopp, kopp! - álltam meg az ajtófélfánál.
- Emily, kislányom! - mosolygott rám apa.
Apával mindig is jó viszonyban voltunk, hiszen elmondhattam neki bármit, amiről anyuval nem akartam beszélni. Más az anyjával vitatja meg a színészek cukiságát, míg én apával a focimeccsek eredményeit. This is who i am! -> Ez vagyok én! ;)
- Kár, hogy elmentek! - sóhajtottam.
- Hidd el, mi se szeretnénk elmenni, de a munka nem vár. - nézett rám szomorúan.
- Nem tudnál itt munkát találni? - kérdeztem rekedtes hangon.
- Sajnálom, de nem. - rázta a fejét. - Ez volt az első hely, ahol megpróbáltam. Aztán egyre távolabb és távolabb... - sorolta apa.
Sóhajtottam egy nagyot, majd lementem a nappaliba. Anya már csak a fürdőben szedte össze a cuccait, és indulásra készen állt.
- James! - kiáltott anya.
- Jövök! - hangzott a válasz.
Apa szélsebesen rontott le a lépcsőn, majd felkapta a bőröndjét, és felénk fordult.
- Riker, viseld gondját a lányomnak! - nézett Rikre.
- Úgy lesz, uram! - bólintott Riker, majd kezet fogtak.
- És Emily, te meg legyél boldog! - mondta halvány mosollyal, majd szorosan megölelt.
Ezzel kiment a kocsihoz, és csak anyu maradt.
- Anya! - mondtam, majd megöleltem.
- Szeretlek! - suttogta a fülembe, majd elengedett.
- Biztos ne vigyünk el titeket? - kérdeztem egy könnycseppet letörölve az arcomról.
- Nem kell. - rázta anya a fejét halvány mosollyal.
Felkapta a bőröndjét, és kiment a házból. Olyan ürességet éreztem akkor, mint még soha. Mintha a gyerkkori énem ment volna velük, és nem maradt már bennem, mint egy komoly, szürke felnőtt.
~~~A Lynch házban~~~
Estefelé átmentünk Stormie-ékhoz, hogy Liliéket is (ismét :( ) kikísérjük a reptérre, ugyanis a gép 2 óra múlva indul.
- Lili, nem kell befonni a hajam! - hallottam meg Hien ordibálását az emeletről, amint beléptem a házba.
- De úgy olyan cukiiii! - mondta Lili nyávogva.
- Nem érdekel! - kibált Hien, majd trappolást hallottam.
Lejött, és idegbeteg fejjel nézett rám.
- A hülyéje nemhogy a cuccait rámolná, inkább a hajamat akarja befonni! - motyogott mérgesen.
- Nyugi! - simítottam meg a karját.
Még motyogott valamit, de aztán elment a konyhába inni. Én meg felmentem Lilihez, aki éppen Ross szobájában ült és meditált (?).
- Hali! - suttogtam.
- Sss! - fordult felém Lili. - Gyűjtöm a pozitív energiákaz, hogy kibírjam Hiennel az utat. - mondta mosolyogva, azzal tovább folytatta a tevékenységét.
Nem akartam megzavarni, így lementem Rikerhez, aki szintén a konyhában volt, és az ablakon nézett ki.
- Zavarok? - kérdeztem mellé lépve.
- Jaj, nem! - fordult felém. - Csak elgondolkodtam. - legyintett fáradtan.
- Mi az, ami...- kezdtem, de megzavart minket egy kiáltás.
- RATLIFF! - hallottuk meg...
A következő részben kiderül, hogy ki kiabált és miért, illetve mi lesz az utazással...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése