•47. fejezet•

Az előző rész tartalmából:
Emily és Riker a napot közösen töltötték, még Em kedvenc éttermében is jártak. Délután Ross és a többiek átjöttek, hogy régi fotókat nézegessenek. Este Riker kérdezni szeretne valamit...

~~~Este~~~

- Tudom, hogy korai, de mit szólnál hozzá, ha... elvennélek? - kérdezte félve.
HOGY MI VAAAAN?????!!!!! Lehiggadtam. Megszeretné kérni a kezemet? Pedig még csak 19 vagyok! De végülis a kor sohasem számít.
- Igen! - ugrottam boldogan a nyakába.
Szorosan magáhozölelt, és a hajamba szuszogott. Éreztem a mentolos illatát, és jó érzés töltött el.
- Szeretlek! - mondta, és megpuszilta a homlokomat.
Elmosolyodtam, és elhúzódtam tőle.
- Figyelj... - sóhajtottam. - Én annyira boldog vagyok, de még nem kéne elmondani a jó hírt senkinek. - mondtam halkan.
- Ha te nem szeretnéd, akkor tőlem senki se fogja megtudni. - nézett mélyen a szemembe.
Megint megöleltem, és utána felmentünk a hálószobába.

~~~Reggel~~~

A tegnap esti " lánykérés" után folytatódott a meglepetések sorozata. Akkor kezdjük az elejétől.
 Boldogan ébredtem, és amikor kinyitottam a szemem, Riker lépett be félmeztelenül (!!!) kezében egy tálcával.
- Jó reggelt, Szerelmem! - mosolygott, majd nyomott egy puszit az arcomra.
- Szép jó reggelt! - ásítottam.
- Itt a reggeli. - tette le elém a tálcát.
Narancslé, egy kis joghurt és 3 palacsinta, amin lekvárból szivecskét csinált. Milyen aranyos! Nem tudok betelni vele! *.*❤
- Köszi! - néztem rá, és megcsókoltam.
Leült mellém az ágyra és maga elé meredt. Az ablakon beszűrődő fény megvilágította a hátát, amitől olyan lett, mintha vizes lenne a teste. Haja gondosan volt elfésülve, és a kezével néha-néha beletúrt. Feszes alsónadrág volt rajta, amin kirajzolódtak egyes szervek...
- Miért nézel? - kérdezte Riker kedvesen.
- Csak mert ebben az ülőhelyzetben tök ari vagy! - nevettem, azzal belekortyoltam a narancslevembe.
Riker elnevette magát, majd nyomott egy puszit a számra és elhagyta a szobát. Gondolom elment a slozira (wc-re).
Gyorsan megettem a reggelimet, és lementem a konyhába. Betettem a mosogatóba a tányért és a poharat, majd visszamentem az emeletre, hogy felöltözzek. Mára nem terveztünk különösebb programot, úgyhogy felvettem egy katonamintás pólót, egy hosszú mackónadrággal. A hajamat szorosan összekötöttem egy lófarokba és megkerestem a hercegemet, aki éppen borotválkozott (?).
- Uram Atyám! - álltam meg az ajtóban. - Mégis mit csinálsz? - kérdeztem.
- Borotválkozok. - felelte egyszerűen.
- Nee! - nyafogtam. - Ne borotválkozz! Olyan jól áll így neked! - kértem.
- Emily, de így úgy nézek ki, mint egy ősember! - mosolygott rám Riker. - Mondjuk a rajongók se örülnének egy szakállas Riknek. - érvelt.
- Igaz. - sóhajtottam. - Meg kell tartanod a szexi imidzsedet. - húztam félmosolyra a számat.
- Na látod, örülök, hogy egyetértünk. - nevetett, majd folytatta a borotválkozást.
Szomorúan elballagtam a nappaliba, mert valaki őrült módon nyomogatta a csengőt.
- JÖVÖK! - ordítottam.
Kinyitottam az ajtót, és Ratliffel találtam szembe magam. Behívtam, de ő nem akart bejönni. Valamiért zaklatott volt, ami nem gyakran fordul elő nála.
- Mi történt? - kérdeztem.
- Gyere át! - kérte. - Rydel majd elmondja!
Felvettem a cipőmet, de még annyi időm se volt, hogy odaordítsak Rikernek, hogy Delly hív, mert Ell egészen a házukig ráncigált.
- Állj már le! - néztem rá, majd kirántottam a kezemet.
Mély levegőt vettem, és beléptem a házba. Stormie főzött, Mark füvet nyírt a srácok pedig Xboxoztak a nappaliban. Rydel gondolom a szobájában volt.
- Szia, Stormie! - öleltem meg a boldog anyukát.
- Jaj, szia! Régen láttalak erre felé. - mosolygott. - Rikerrel minden rendben van?
- Persze. Éppen borotválkozik. - mondtam nevetve.
Stormie furcsán nézett, majd hagyta, hogy felmenjek Delly-hez. Felmentem a lépcsőn, de még hallottam, hogy Ross elordítja magát. Gondolom játszanak vagy ilyesmi. Benyitottam Rydel szobájába, és az első amit megpillantottam az egy szomorú szöszi lány volt, a full pink szobában.
- Szia! - köszöntem, majd leültem az ágy szélére. - Ratliff mondta, hogy jöjjek... - mondtam halkan.
Rydel felkapta a fejét erre a kijelentésemre. A szeme vastagon volt kifestve fekete tussal, de elmosódott. Szegény, sírt.
- Tényleg ő kérte, hogy gyere? - kérdezte reménykedve.
- Igen. - bólintottam. - De most mondd el mi történt, jó? - kértem, azzal feljebb csúsztam az ágyon.
Rydel egy mélyet sóhajtott.
- Én...- kezdte. - Nem kellett volna idejönnöd! - csattant fel.
Én ezt nem igazán értem! Ell idehív, hogy beszéljek Delly-vel, mert valami fontosat akar mondani. Idejövök, Rydel tök szomorú én megvígasztalom, aztán kedvesen beszélgetünk. Most meg, mint aki kifordult magából, leáll velem kiabálni.
- Hát ha így beszélsz, akkor inkább elmegyek! - álltam föl, majd kiviharzottam a szobából.
Trappolva mentem le a lépcsőn, és ledobtam magam Ross mellé a kanapéra.
- Mi van már megint? - kérdezte, miközben folyamatosan a tv-re meredt.
- Rydel furán viselkedik, nem? - kérdeztem vissza.
- Hát már egy hete biztos. - felelte.
Bólintottam, majd arra jutottam, hogy hazamegyek, mert szegény Rik azt se tudja hol vagyok.

~~~Otthon~~~

- Megjötteeem! - léptem be a házba.
Riker a nappaliban ült, pedig még dél se volt.
- Merre jártál? - kérdezte, és hosszasan megcsókolt.
- Rydelhez mentem, mert volt valami baja. - mondtam szomorúan, majd beleültem Riker ölébe.
- És ezért vagy szomorú? - ölelt át mosolyogva.
- Nem. - ráztam a fejem. - Azért, mert az egyik percben tök normális volt, aztán meg elküldött melegebb tájakra... - biggyesztettem le a számat.
- Jaj, Em! Tudod, hogy Rydel milyen. Vannak ilyen változásai, de gondolom nem rád volt mérges. - vígasztalt Riker.
- Lehet, hogy igazad van. - adtam be a derekam.
- Mit szólsz hozzá, ha összehívnánk estére egy vacsorát és meghívnánk anyuékat is. - vetette fel az ötletet.
- Az jó lenne! - húztam félmosolyra a számat. - Figyi. Mi lenne, ha bejelentenénk a lánykérést? Nagy gond lenne neked? - kérdeztem.
- Dehogy is! - mosolygott. - Ha te készen állsz, akkor legyen. - mondta, majd ismét megcsókolt.
Boldogan kipattantam Riker öléből, és máris a szobámba mentem. Elkezdtem készülni az estére.

~~~Este~~~

Riker 17:00-kor értesítette a családot, hogy jöjjenek a vacsira és szerencsére mindenki el tudott jönni. Most 19:00 van, és már mindenki itt van csak Rydel és Ellington nem. Mi lehet velük?
Míg a vendégek lent voltak, én a szobámban álltam és 600 ruha közül próbáltam eldönteni, hogy melyik a legjobb.
- Bejöhetek? - kérdezte Riker.
- Gyere. - hívtam be.
Melltartóban és bugyiban voltam, de őt még így is izgattam.
- Szerinted melyiket válasszam? - fordultam felé két térdig érő ruhával.
- Szerintem a kék. - mutatott az említett darabra.
Gyorsan magamra kaptam a ruhát, és lesitettem a lépcsőn. Már mindenki az asztalnál ült és nagyban falatozott.
- Bocsánat, csak volt egy kis elintézni valóm! - mondtam elpirulva és leültem az asztalhoz.
...
Már a desszert jött, amikor én felálltam Rikerrel együtt.
- Anya, apa! - vette kezébe Riker a poharát. - Emily-vel már együtt vagyunk egy ideje, és én megkértem a kezét! - mondta boldogan.
- Jaj, Riker! - állt fel Stormie és megölelte a fiát. - Épp itt volt az ideje!
- Gratulálok gyerekek! - mondta Mark.
Megmutattam a jegygyűrűt, amit Rik adott és mindenki ámulva csodálta.
- Én is szeretnék valamit mondani! - állt fel Rydel.
Mindenki odafordította a fejét.
- Én...én terhes vagyok! - makogott...

A következő részben kiderül, hogy hogyan reagál a család Rydel terhességére és előreugrunk a szallagavatóig!