•8. fejezet•

~~~A suliban~~~

Ma már Ross is jött suliba, mert tegnap este még elment az orvos, hogy kivizsgálja.
- Hogy vagy?- huppantam be a padba.
- Kösz, egész jól.- felelte Ross. Sajnos hazudnom kell a legjobb barátomnak, hogy a tesójával járok.
- Akkor jó.- simítottam végig a karját.- Amúgy bocs, hogy tegnap csak úgy hívatlanul beállítottam hozzátok.- hajtottam le a fejem.
- Hé!- emelte feljebb az államat Ross.- Semmi baj! Kicsit örültem is, hogy ott vagy.- vallotta be.
- Ó, kösz.- mosolyogtam.- Ilyen egy jó barát!- bokszoltam bele a vállába.
Ross mosolygott egyet, de látszott, hogy nem őszinte. Gondolom, ő azt remélte, hogy visszakérdezek, hogy "tényleg?" és közben szerelmesen pislogok. Míg ő mosolyogva bólint, és akkor belenéz a szemembe. Szerintem jól gondolom.

~~~Suli után~~~

A tanítás borzalmasan hosszú volt, pedig már csak pár nap van a szünetig! Hazafelé mentem, mert tanulnom kell a holnapi dogára meg nem akarok folyamamtosan a Lynch-házban lógni, mert akkor a többiek gyanút fognak. Így sétáltam haza, és bekapcsoltam az R5- Pass me by c. számát, mert ez megnyugtat.



Riker a kanapénkon

~~~A szobámban~~~

A matekházi írás felénél berepült egy papírrepülő az ablakomon.
- Mi a...- tettem le a tollamat.
Kinyitottam a papírt, és egy üzenet volt benne.
" Átjössz, vagy én menjek? Riker"- íme a kérdés. Én aláhúztam azt, hogy ő jöjjön át, mert nem akarok sokat lógni a Lynch-házban, meg egyébként is. Riker még nem is volt nálunk és ha túl sokat vagyok ott félő, hogy a többiek gyanút fognak, és ezt nem akarom.
Amíg így töprengtem, csengettek. Boldogan szaladtam le a lépcsőn, és alig tudtam megállni. Végül ajtót nyitottam a szőke hercegemnek.
- Szia!!!- ugrottam Riker nyakába.
- Szia!- adott egy csókot, ami a szokásosnál kicsit hosszabbra sikerült...- Beengedsz?- kérdezte mosolyogva.
- Jaa, persze!- löktem beljebb Rikert, és becsuktam az ajtót.
- Fél óra múlva el kell, hogy menjek egy forgatásra.- nézett az órájára Riker.
- Milyen forgatás?- nyitottam ki a hűtőt.
- Glee.- felelte.
- Na, nee!- csuktam be a hűtőajtót, kezemben két Mojitoval.
- De!- nevetett Riker, és belekortyolt a Mojitoba.- Arra gondoltam, hogy eljöhetnél velem a forgatásra.- ötletelt. Ránéztem, amolyan "tényleg?" nézéssel.- Már, ha akarsz!- emelte fel a kezét védekezően.
Elnevettem magam, és bementem a nappaliba. Riker követett, és megfogta a derekamat.
- Mi van?- fordultam hátra.
- Semmi.- felelte. Láttam az arcán, hogy mosolyog, mert megjelentek a kis gödröcskéi az arcán.
- Igen.- válaszoltam, és beleültem az ölébe. Riker persze, hogy nem értette mit akarok mondani. Kérdő tekintettel meredt rám.
- Nem értem. Mi igen?- kérdezte Riker.
- Hát, feltetted azt a kérdést, hogy kísérjelek el a Glee forgatására, és én arra mondtam, hogy igen, elkísérlek.- magyaráztam.
- Oké.- felelte egyszerűen, majd ránézett az órájára.- Úristen!- kiálltotta.- Negyed óra múlva ott kell lennünk! Öltözz!- lökött ki az öléből.
- Jó, jó! Megyek már!- emeltem fel a kezemet és felmentem a lépcsőn.
A szobámba belépve egyenesen a ruhásszekrényem elé álltam, és vaciláltam, hogy mit vegyek fel. Riker az egyik pillanatban megállt a szobám előtt, és az ajtófélfának támaszkodott.
- Mit csinálsz?- kérdezte. Kissé fura volt, mert a hangjában hallatszott az idegesség.
- Mit vegyek fel?- fordultam oda kezemben egy halom ruhával.
- Nem tudom, de haladjunk!- nézett az órájára.
- Most mi bajod van?- kérdeztem, mert kezdett nagyon furcsán viselkedni.
- Semmi. Nekem semmi.- felelte idegesen és közben hülyén röhögött.
- Jó, figyelj!- dobtam el a ruhákat. Természetesen felment bennem a pumpa, és kifakadtam.- Menj el nélkülem arra a forgatásra, ha "annyira" sietned kell!- kiabáltam.
- Oké, el is húztam! Csak az időmet vesztegetem!- kiabált mostmár Riker is. Lerohant a lépcsőn, és becsapta az ajtót maga után.

~~~Este~~~

Rikerrel délután óta nem beszéltem. Mondjuk lehet, hogy egy kicsit igaza van, de nagy részt nekem! Ilyen türelmetlen és ideges arcát még nem láttam!
Miután Rik elment, belőlem kitört a sírás. Nagyon elszomorított ez a heves vita, amit már régen el akartam kerülni.
Minden lány arra vágyik, hogyha lesz olyan szerencsés, találkozik egy hírességgel, aki perfect meg hősies, és sármos! Tök happy lesz a kapcsolatuk meg ő is híres lesz a pasija miatt. Együtt lesznek egy csomó ideig, majd összeházasodnak és gyermekük születik. A végén pedig együtt halnak meg.
Hát, ki kell, hogy ábrándítsam az ilyen fantáziadús lányokat! Nem minden sztár akarja felvállalni a kicsit sem híres barátnőjüket vagy egy véletlen folytán kiszivárog a sajtónak és akkor jelentik be az "örömhírt". Hát, ez elég nyálas! Ilyen példa volt a "Jelena" vagy a régóta nem létező "Raura". De a sorozatbeli vagy filmbeli karakterek neveinek összevonés igazán cuki. Nálam a "Leonetta"; "Ausally" vagy a "Neff" jön be. Semmi egyéb.
Szóval, miután Rik elment és kisírtam magam, arra gondoltam, hogy videocamerázok Lilivel (mert ő már mindent tud. Nem úgy, mint Hien.). Szerencsére fent volt, így hát hívtam.
- Szia!- integettem.
- Szia, Emily! Mizu?- kérdezte boldogan Lili.
- Semmi jó.- mondtam letörten.
- Kell a macis füzet?- kérdezte.
- Igen.- szipogtam.
- Na, mesélj! És ne sírj!- vígasztalt Lili.
- Jó.- töröltem le a könnyeimet az arcomról.- Ma összevesztem Rikerrel.
- Ó, jaj!- lepődött meg a barátnőm.
- Ma mentünk volna a Glee forgatására, de sietni kellett.- doboltam az asztalomon.
- És?- kérdezte Lili, mert nem nagyon értette, hogy mi a baj.
- Ismersz engem, és tudod, hogy nem tudok ruhát választani. Most is sietni kellett és én nem tudtam időben ruhát választani. Rik egyre idegesebb lett, a végén pedig sietve becsapta a házunk ajtóját.- meséltem könnyekkel teli szemekkel.
- Nyugi, Emily!- nézett a camerába Lili.- Én azt javaslom, hogy tarts egy kis szünetet.- javasolta, de mivel látta, hogy az arcom totál eltorzul, kitalált egy B tervet.- Vagy mond el Rossnak a dolgot, és ő majd segít.- csúszott ki a száján.
- Szerinted jó ötlet?- kérdeztem az arcába nézve.
- Egész biztos!- bólintott.
- Akkor megyek, és megmondom Ross-nak!- álltam fel a géptől.
- Emily, várj!- állított meg a fantasztikus tervem közben Lili.
- Mi van?- fordultam vissza a számítógéphez.
- Emily, tisztában vagy azzal, hogy- nézett az órájára- pontosan 22:00 óra van?!- korholt le.
- Aha, na szia!- köszöntem el, és kinyomtam a gépet.
- Emi...- ezek voltak Lili "utolsó" szavai.

~~~A szobámban~~~

Még a megismerkedésünkkor kaptam egy voki-tokit Ross-tól. Lehet, hogy ez egy kicsit gyerekes dolog a kapcsolattartásra, de ez volt a legjobb ötlet. Éljenek a céltudatos 17 éves tinik!
- Glity, glaty, gluty!- mondtam bele a voki-tokiba. Nem, ez nem a kázelgő fuldoklásomat jelképezte, hanem a kódot.
- Áááh!- hallottam Ross ásítását.- Emily, 22 óra van. Sürgős, mert akkor aludnék.- hallottam az elrőltettett nevetését.
- Igen, nagyon fontos!- mondtam elszántan.- MOST kell átjönnöd!- közöltem türelmetlenül.
- Emily, nem tudok átmenni, mert este van!- ismertette Ross a valódi helyzetet.
- Igaz.- bólintottam.- Akkor lopakodj ki!- pattant ki a fejemből a zseniális ötlet.
- Kösz!- mondta Ross elégedetlenül.- Majd megpróbálok, de akkor állj meg a házatok előtt!- egyezett bele.
- Jó, ott leszek.- fejeztem be.
Villámsebességben leslisszoltam a lépcsőn. Anyuék már régen aludtak, de úgy látom nem nagyon zavarja őket, hogy a lányuk az éj leple alatt találkozik egy világhírű popsztárral. Már csak az következhet, hogy anyuék jól megveregetik a vállamat, hogy "jól van kislányom, csak így tovább!".
Mindegy, de kimentem. Felvettem a köntösömet és rohantam ki.
- Na végre!- mondta Ross, amint kiléptem az ajtón.- Mi volt ilyen fontos?- kérdezte.
- Valamit el kell, hogy mondjak.- tördeltem az ujjaimat.- Lehet, hogy nem fog tetszeni, de...- harapdáltam a szám szélét.
- Oh, Emily! Mond már!- toporzékolt Ross.
- Jó, szóval. Tegnap előtt Riker és én összejöttünk.- feleltem. Ross arca eltorzult, és rezzenéstelen arccal állt előttem.- Nem is mondasz semmit?- kérdeztem, várva a reakciójára.
- De, mondok! Miért nem mondtad el akkor, amikor összejöttetek? Miért hazudtál nekem? Le is feküdtetek?- sorolta idegesen.
- Nem akartalak felzaklatni, mert tudtam, hogy pipa leszel. Nem hazudtam, hanem...- akadtam meg egy pillanatra.
- Hanem, mi?- nézett rám kérdőn.
- Na, jó! De, mégis hazudtam. És az utolsó kérdésre pedig a válasz, hogy igen!- fogtam a fejem.
- Oké!- nevetett totál kiakadva Ross.- Szóval, ha jól értem, akkor te és Riker összejöttetek és a házunkban le is feküdtetek! Ennek tetejében pedig végig hazudtál nekem, és szemrebbenés nélkül adtad a "jóbarát" szerepet!- mondta mérgesen. Nem tudtam semmit mondani, mert minden igaz volt. Ahogy elmondta, minden úgy volt.- Asszem' én most megyek!- fordult meg Ross, hogy elmenjen.
- Várj!- futottam utána. Ross vissszafordult, és rámmeredt.- Segítened kell!- kértem.
- Miért?- kérdezte.
- Mert ma Rikerrel összevesztünk.- vallottam be.
- Majd holnap megbeszéljük!- mondta és adott egy csókot. Mondani akartam valamit, de Ross becsukta a számat.- Sss! Ne mondj semmit!- mondta, és elment. Néztem, ahogy eltünik a lámpafénynél, majd bementem a házba, és lefeküdtem.