•14. fejezet•

Az előző rész tartalmából:

Emily nagyon várta az estét, ám Riker megint furcsán viselkedett. Egy játék miatt behúzott Ross-nak, aki percekig a földön feküdt. Emily csalódott Rikerben...

Boldogan ébredtem fel, habár kicsit aggasztott a tegnap. Nem akarok ma Rikerre gondlni! Még látni sem!
Álmosan lebaktattam a lépcsőn, és a konyha felé vettem az irányt. Előszedtem a gabonapelyhet és a tejet. Már nagyban kanalaztam a reggelimet, mikor megcsörrent a telefonom.
- Igen?- kaptam fel a telefont.
- Szia, Emily!- szólt bele Rydel.- Zavarlak?- kérdezte.
- Nem.- feleltem álmosan.
- Akkor rendben. Nincs kedved eljönni velem a plázába?- ajánlotta. Igazából vasárnap révén semmi dolgom sincs, szóval miért is ne?
- De!- válaszoltam.- Egy negyed óra múlva a ház előtt?- tettem fel a kérdést.
- Oké.- tette le Delly a telefont.
Hurray! Végre lesz egy csajos napom Rydellel, és semmi Lynch-srác! Mondjuk ezt nem kéne mondanom, mert a múltkor is találkoztam valamelyik szöszivel...


Az ingem

~~~A szobámban~~~ 
Kinéztem az ablakomon, hogy milyen idő van.
Jaj, de jó időnk lesz ma!- mondtam. Az szekrényemhez léptem, és kerestem egy farmershortot, és egy inget. Márcsak egy kis smink kell és kész is vagyok!
Lementem a lépcsőn, és felvettem a fehér Converse-emet. Felkaptam egy kistáskát, és kimentem a házból. Rydel már ott állt a házunk előtt és a Hello Kitty-s óráját nézte.

És a shortom

- Mi tartott idáig?- kérdezte.
- Hát, semmi. Csak a smink.- legyintettem.
- Akkor induljunk!- indult el Delly. Nagyon csinos volt. Mondjuk neki mindig az "R5's Princess"-ként kell tündökölnie. Most sem volt másképp. Elsétáltunk a plázáig, ami nagyon közel van a házunkhoz, ezért a gyaloglással sem volt baj.

~~~A plázában~~~
Beléptünk a hatalmas épületbe, és még jó, hogy volt légkondi, mert megsültünk volna! Rydel elrángatott a kedvenc butikjába, ahol rengeteg tüllszoknya volt.
- Oh, la-la!- mondta Rydel.
- Egész szépek!- mondtam, de ekkor Delly szembefordult velem.
- Mi az, hogy egész szépek?! Ebbe a butikba járok, mióta megalakult az R5, és látod, millióan hordanak ilyen szoknyát!- mutatott az egyik darabra.- Követik a divatomat!- dobta hátra a haját mosolyogva Rydel.
- Oké, oké.- mondtam.- Én inkább gatyás vagyok.- tettem hozzá. Delly magával húzott egyenesen a kiszemelt darabokhoz. Minden színben volt! Wow! *-* Körbenéztem, és alig voltak a boltban. Az eladók kedvetlenek, és megsülnek. A zene borzalmas, de a kínálat! Fantasztikus! Még egy kicsi színpad is volt ott!
- Elég leppukant ez a hely.- suttogtam Rydelnek.
- Akkor rázzuk fel!- javasolta. Még időm se volt válaszolni, mert  egyenesen a mikrofonhoz ment. Velem együtt... Az a kevés ember is odakapta a fejét "mit csinál ez a csaj?" nézéssel fűszerezve.
- Hello. A nevem Rydel Lynch, és éneklni fogok!- kezdte mosolyogva a szőke barátnőm. A tömeg nem tetszését felyezte ki. Delly viszont belekzdett.
https://www.youtube.com/watch?v=2sPq8T232n4
A dal közepén egy csomó ember jött be, és körbeállták a kis színpadot. Delly tök jól énekelt, és a végén hatalmas tapsvihar és ováció jött létre.
- Köszönöm!- hajolt meg Rydel.
~~~Hazafelé~~~
 Végülis nem vettünk semmit, de legalább egy jó élménnyel gazdagodtunk. :) Imádtam a mai napot, és remélem, hogy még sok ilyen napunk lesz Rydellel!
- Jó volt ez a nap.- jegyeztem meg.
- Szerintem is!- értett egyet Delly.
- Máskor is csinálunk ilyen napot?- kérdeztem.
- Persze!- vágta rá, majd megölelt.
Idő közben odaértünk a házunk, így elváltunk Dellyvel. Bementem a házba, és anyuék fagyos tekintete fogadott.
- Emily Bella Storm!- kezte anya.- Hol voltál? Apáddal halálra aggódtuk magunkat!- kiabált.
- Az egyik barátnőmmel vásárolni voltunk.- válaszoltam.
- Ez nem mentség!- mondta apa.- Emily, 2 hét szobafogság! Csak a suliba mehetsz!- szabta ki apám a büntetést.
- De...- keztem a reklamálást.
- Irány a szobádba!- mutatott a lépcső felé anya.
Mérgesen felmentem, és becsaptam az ajtót. Most mit kezdjek? Riker megint meghülyül, Dellyvel nem mehetek sehová, és Ross... Rossra nem tudok mit mondani. Talán csak egy fellángolás. Elég helyes pasi, de nem lehetek ilyen! Én Rikeré vagyok, és senki másé! Fracba! Hogy lehetek ilyen?
~~~Este~~~
A szobámban gubbasztok már órák óta. Semmit sem tudok csinálni! Előszedtem a rajzfüzetemet, és ekkor valami zajt hallottam az erkélyem felől. Zseblámpát ragadtam, és kiléptem.
- Ki az?- kérdeztem. Valaki egyre feljebb mászik! Jesszom pepita! Ne most!
- Nyugi, csak én vagyok az!- hallottam meg...
A következő részben kiderül, hogy ki a késői látogató, valamint, hogy Rikerrel mi történik...