2014. augusztus 22., péntek

•30. fejezet• (1. évadzáró rész)

Az előző rész tartalmából:
Emily és a többiek Londonba érkeztek, ahol mindent megnéztek. (Na jó, azért nem mindent). Elmentek egy étterembe, ahol egy ismerős alak tűnt fel...


~~~Az étteremben~~~

Felpillantottam a srác felé, és... Rick (!!!) volt ott! Mit keres itt ez a szemét? Mit akar még tőlem?
- Mit keresel te itt?- kérdeztem hidegen.
- Négyszemközt.- mondta és a fiúkra nézett.
Felálltam, és elsétáltam vele a közeli akváriumig. Ott Rikerék mindent hallanak.
- Szóval?- türelmetlenkedtem.
- Én...visszajöttem!- nézett rám.
Na, ne már! Hogy lehet valaki ennyire f*sz?! Idejön, és beletipor a kapcsolatomba? Na, azt már nem!
- Te most hülyének nézel?- tettem fel kínosan nevetve a kérdést.- Nem volt elég, hogy megcsaltál a legjobb barátnőmmel még ide kell jönnöd, és vissza akarsz kuncsorogni hozzám?!- hadartam idegesen. Rick beszédre nyitotta a száját, de én nem hagytam.- Másfél év kellett ahoz, hogy elfelejtselek azzal a hülye Kingával (a volt legjobb barátnőmmel) együtt! És most vissza akarsz jönni?! Arról ne is álmodj barátom!- kiabáltam, és elrohantam a mosdóba.
Szerencsére nem volt teltház, így bementem az egyik fülkébe, és a földre rogytam. Miért jött vissza? Én már nem szeretem! Vagyis... Csak egy incuri-pincurit. Viszont Rikert ezerszer jobban! Elgondolkodtam, és egyszercsak a szememeim becsukódtak...

~~~A kórházban~~~

Amikor kinyitottam a szememet, egy kórházban találtam magam. Fehérek voltak a falak, az ágyneműk és a bútorok is. Egyedül voltam a kórteremben, és láttam a kissé mocskos ablakon, hogy Riker idegesen járkál a termem előtt. Be kellene hívnom, de hogyan? Azt se tudom, hogy hogy kerültem ide.
Egyszercsak kinyílt az ajtó, és egy nővér lépett be.
- Jó estét, kisasszony!- mosolygott.
- Jó napot!- nyöszörögtem.- Tessék mondani, bejöhetnének a barátaim?
- Ennek semmi akadálya.- nevetett fel, majd kinézett az ajtón.- Bejöhetnek!- szólt a srácoknak.
Riker majdnem fellökte a nővért, annyira rohant felém. Természetesen Lili és Hien is odajöttek hozzám.
- Hogy érzed magad?- kérdezte aggódva Riker.
- Jobban.- eröltettem egy halvány mosolyt az arcomra.- De mondjátok, hogy kerültem ide?
- Egy nő rádtalált a wc-ben, és a fiúk kihoztak. Én hívtam a mentőket, akik behoztak.- mesélte Lili.
- Anyám.- mondtam ledöbbenten.- És Rick?- kérdeztem.
- Ő elment. De azt mondta, hogy bármit megszerez, amit akar.- mondta halkan Hien.
Ekkor tudatosult bennem, hogy nem fogja annyiban hagyni a dolgot. Ismerem, és ha nem megy szép szóval, akkor erőszakkal.
- Maradhatnánk kettesben Rikerrel?- kérdeztem a srácoktól.
- Persze.- bólintott Rydel, és kimentek.
Ránéztem Rikerre, aki megfogta a kezem, és ráhajtotta a fejét. Tudom, hogy aggódik értem, és azt is, hogy legszívesebben sírna, de visszatartja. A keze hideg volt, éreztem. Kicsit, mintha remegett volna.
- Félek.- mondtam egy nagy csend után.
- Nem kell, amíg én itt vagyok neked.- emelte fel a fejét.- Majd én megvédelek!- mondta, és megfogta a kezemet.
Jól esik, hogy itt van mellettem. Anyuéknak viszont nem szabad erről tudniuk!

~~~Reggel~~~

A kórházban kellett töltenem az estét, és Riker mellettem ült egész este. Amikor felébredtem, ő még édesen hortyogott a fehér, kórházi széken. Nem akartam felébreszteni, ezért csak csendben feljebb csúsztam az ágyamon.
- Emily!- riadt fel Riker.
- Semmi baj.- nyugtattam meg.
Megkönnyebbülten sóhajtott egyet, majd kiment a folyosóra, hogy megtudhassa haza mehetek-e. Addig én kimentem a mosdóba, és elkészültem. Riker visszajött.
- Haza jöhetsz!- mondta boldogan. Én örömömben a nyakába borultam, és megöleltem.
Gyorsan felöltöztem, és kirohantunk a turnébuszhoz.
Lili ásott, én pedig fákat ültettem
- Emily!!!- ölelt meg szorosan Lili és Hien.
- Láányok! Megfolytotok!- ütögettem a lányok hátát.
Elengedtek, és mint kiderült Sidney-be megyünk!!! Úristen!
Két órával később megálltunk egy pihenőhelynél, ahol rengeteg fa és bokor volt. Ki is volt írva egy táblára, hogy "fa ültetés". Nekem és Lilinek azonnal megtetszett az ötlet, de Hien nem jött.
El is kezdtük Lilivel, és tök jól haladtunk! Ross csinált rólunk 2 fényképet, és szerintem tök jól sikerültek.
- Indulunk!- kiáltott Mark.
Igaz, mi a fákkal még nem voltunk készen, de nem akartunk itt maradni. Felszálltunk, és megettük a maradék kaját. Anya és apa nem is hívtak, amióta elmentem. :c Még ma délutánra Sidney-be érünk! Ez fantasztikus, nem?

~~~Délután~~~

Mikor Sidney-be értünk, már ment le a nap. Viszont csodaszép volt minden. Elfoglaltuk a szállást, és felmentünk a szbákba. Itt most két hármas szoba volt, és egy négyes szoba. A csoportok a következőek:
• Én, Rocky és Rydel
• Ross, Hien és Riker
• Lili, Ratliff és a Lynch szülők
Ez a felosztás senkinek se tetszett, de Mark azt mondta, hogy így legalább senkinél sem lesz hancúr... Kipakoltunk, és utána és kimentem a folyosóra.
- Kicsim!- integetett anya (!!!).
- Anya, apa! Mit kerestek itt?- néztem rájuk.
- Valamit el kell mondanunk...- kertelt apa.
- Apád Romániában kapott állást, és el kell költöznünk.- mondta anya elcsukló hangon.
Itt megfagyott bennem a vér. Mi az, hogy elköltözünk? Nem akarok!
- Anya, ugye csak viccelsz?- kérdeztem a kiakadás szélén állva.
- Nem.- rázta a fejét.

Most 2 hétig lesz egy szünet, de utána kiderül, hogy Emily el fog-e költözni, vagy éppen, hogy Rick mit fog tenni...

1 megjegyzés:

  1. Nagyon tehtséges író vagy!!! Eddig még nem hagytam nyomot magam után, de elég régóta olvasom a blogot és imádom!!! Nagyon tetszik minden rész!!
    *G*

    VálaszTörlés