•29. fejezet•

Az előző rész tartalmából:
Emily Rossal kezdte a reggelét, és a kinti udvaron megmutatott neki egy pár blogot. Kiderült az is, hogy az R5 1D-fan! Jesszus! 😲

~~~Reggel~~~

Most az egyszer én keltem fel a legkésőbb. Riker és a többiek lázasan pakoltak, amikor kimentem a nappaliba.
- Jó reggelt, Királylány!- köszöntött mosolyogva Riker, és adott egy puszit az arcomra.
Álmosan elvánszorogtam a konyháig (ami 2 lépésből állt...) és elkészítettem a reggelimet. Tejeskávé és keksz. Hurrá! :) Gyorsan megettem, és elkészülődtem, ugyanis már csak 20 km, és Londonban vagyunk!!! Ennek tiszteletére felvettem a kedvenc Londonos pólómat, és a farmeromat. Nem volt annyira jó idő, mert esett az eső.

~~~In London~~~

Az a 20 km borzalmasan hosszúnak tűnt, és ezért nagyon untuk a banánt.
- Mit csináljunk?- nézett kifelé Lili az ablakon.
- Passz.- rántotta meg a vállát Rocky.
Negyed órával később a busz óriásit fékezett, és majdnem legurultam a kanapéról. A srácok még visszamentek a hangszereikért, és már indulhattunk is! Éppen egy kis eldugott utcában parkolt le Mark, ezért bekapcsolta Hien a GPS-t.
- Mi most a Charles streeten vagyunk.- állapította meg a barátnőm.
- Vagyis?- kérdezte Ross türelmetlen hangon.
- Mindjárt itt van a szállásunk. Csak menni kell egyenesen, majd balra és ott egyenesen. Végül ott lesz a The Dorchester!- csapta össze a kezét Hien. Szerintem jól kikereste.
- Jó. Akkor vissza a buszba, és majdcsak ott leszünk már!- terelt vissza Stormie a buszba. A fiúk óriásít sóhajtottak, mert már sajgott mindenük. Meg persze nekünk is...
Az utazás nagyon hosszú volt, és unalmas. De türelem rózsát terem! Végre megérkeztünk a The Dorchester-hez!
- Hurrá!- ugrott le Ross elsőként a buszról.
A többiek utána, és utólag én.
- Emily, minden rendben?- állított meg Stormie.
- Jaj, persze!- legyintettem.- Ne aggódj! Csak ez az esős idő nyomivá csinál.- nyugtattam meg Stormie-t.
- Jól van!- nevetett.- Akkor menj csak.
Gyorsan odarohantam a többiekhez, akik türelmetlenkedve vártak. A szállás egész jól nézett ki, így bementünk. Markék elvették a kulcsokat, és minden gerlepár megkapta a sajátját.
- Mi az elsőn vagyunk!- ugrándozott Lili.
- Mindenki ott van, te IQ traktor!- világosította fel Hien.
- Akkor jó!- röhögött Lili.
A mi szobaajtónk a 12-es volt. Riker kinyitotta az ajtót, és baromi szép volt a szoba. Csoki a párnán, és üdvözlőkártya az ágyon.
- Én alszok belül!- stoppoltam le a helyet.
- Mindketten tudjuk, hogy nem fogunk aludni!- jelet meg az arcán egy pimasz mosoly.
- Ne már!- löktem meg.
Elnevette magát, és végre elkezdhettem pakolni. Mindent gondosan betettem a helyére, de Riker egész másként cselekedett. Csak behányta az egészet, úgy ahogy volt.
- Amúgy miért nem hoztátok Pixie-t?- ültem le az ágyra.

Riker élvezte a legjobban...:D

- Nem tudom.- rántotta meg Riker a vállát.

Csak én látom úgy, vagy Rikernek tényleg vörös
a feje?

Akkor ezt megbeszéltünk. Még pakoltunk egy ideig, aztán elmentünk megnézni Londont.
Elsőnek a közeli parkot céloztuk meg. A fiúk nagyon örültek, hogy végre ugrálhatnak. Mi, csajok már kevésbé.
- Figyu!- kiáltott Rocky. Odakaptuk a fejünket.
- Klassz!- mondtam, és előkaptam a telefonomat, hogy lefényképezzem.
- Milyen lett?- lépett mellém Riker.
- Tök jó kép lett!- mutattam felé a kijelzőt.
- Aha, tényleg.- adott egy csókot.
Lili és Rydel szokás szerint elkezdtek hátborzongató hangon röhögni, és odanéztem én is.

Ross a kézenállást egyszerrűbben oldotta meg...:D

Hát igen. Ross úgy dönött, hogy ő is kézenáll, csak kicsit másképpen.
- Te őrült vagy!- segítette fel Lili Rosst.
- Csak miattad!- csókolta meg a barátnőmet.
Hát ez baromi romantikus, nem? Jót tett Lilinek ez a potyakapcsolat.
- Gyerekek! Megyünk!- kiáltott Mark.
- Ne mááár, apu! Csak még egy kicsit!- toporzékolt Ross. Itt az élő példája az érett 17 évesnek! Taps!

~~~A Buchingam palotánál~~~

Alig vártam, hogy odaérjünk! A nap is kisütött, így csodálatos nyári idő volt! Mindig is látni akartam a királyi palotát, és most itt a lehetőség! Akartam készíteni pár fényképet, de a szöszik nem hagyták.
- Ross, Rydel!- forogtam.- Menjetek már arrébb!- toltam el őket, de mindig visszajöttek. Feladom.
Inkább készítettem pár képet a skacokról.
Jó képek lettek, nem tagadom.

~~~Délután~~~

Már délután 5 óra volt, és egy koraivacsit csináltunk, mert megéheztem. Beültünk a közei étterembe, és kijött a pincér.
- Mit adhatok?- vette elő a jegyzetfüzetét.
- Én egy hamburgert kérek!- mondtam. Végül a többiek is az én rendelésem mellett döntöttek. Elkezdtünk beszélgetni, de valaki felénk jött. Megállt az asztalunknál, és rám nézett.
- Emily, te vagy az?- kérdezte.
Felnéztem, és...

A követkeuő rész tartalámából:
Emily-t különös alak köszönti Londonban, akire nem számított. Riker versengni kezd?