•39. fejezet•

Az előző rész tartalmából:
Emily és Rocky között kezd forrni a levegő, de a lány nem akar botrányt. Rocky mindent megtesz azért, hogy Emily az övé legyen. Este csókcsatába kezdenek, de valaki rájuk nyit...

~~~A szobánkban~~~

"Rocky-val heves csókcsatába kezdtünk, de ekkor..."
Valaki ránk nyitott. Sötét volt, és nem láttam tisztán az arcát.
- Mi a...? - hökkent meg az illető.
Felkapcsolta a villanyt, és Riker állt előttünk.
- Riker, én... - fordultam felé, de leintett.
- Hogy voltál képes erre?! - kérdezte csalódottan Rocky-tól. - Van barátnőd, és mégis az ÉN csajommal kezdesz ki?! - üvöltött Riker, azzal megindult a testvére felé.
Már majdnem behúzott egyet Rocky-nak, de én megragadtam a karját.
- Állj! - kiáltottam. - Ne tedd ezt! - néztem Rikerre.
- Csak egy okot mondj, hogy miért ne! - tette csípőre a kezét.
- Mert szeretlek! - mondtam őszintén.
- Ne gyere ezzel! Ha tényleg szeretnél, akkor nem csaltál volna meg ezzel! - utalt Rocky-ra.
- Hogy beszélhetsz így a testvéredről? - emeltem fel a hangomat.
- Már nem az! - közölte. - SOHA nem leszel a testvérem! - ordított Rocky-ra, azzal kiviharzott a szobából.
Lerogytam a kanapéra, és a kezemet az arcomba temettem. Éreztem, ahogy elönt a szomorúság és a bűntudat. Nem lett volna szabad Rocky-val maradnom! Tudtam, hogy ez lesz, de nem tettem semmit! Ráadásul, ha Hien megtudja, akkor lőttek a barátságunknak! Mit tehetnék? Riker kárt fog tenni magában, abban biztos vagyok!
- Nekem most...most el kell mennem! - álltam fel, majd kisétáltam a szobából.
Elmentem Liliék szobájába, és benyitottam. Lili a kanapén ült és telefonozott, Riker pedig...sehol.
- Lili! - rohantam oda.
- Mi történt? - emelte fel a fejét.
- Nagyon nagy ostobaságot követtem el! - kezdtem.
2-3 perccel később halál nyugodtan ültem a kanapén, kezemben egy bögre teával. Lili karba tett kézzel ült velem szemben, és várta, hogy meséljek.
- Emlékszel, amikor még Rocky-ba voltam szerelmes? - néztem Lilire.
- Persze. - bólintott.
- Reméltem, hogy pár hónappal később el tudom őt felejteni. Tévedtem. - sóhajtottam.
- Emily, mondjad már! Tűkön ülök! - sürgetett a barátnőm.
- Tegnap este átkarolt, ma este pedig... - itt megakadtam. - Megcsókolt. - mondtam alig hallhatóan.
- MI VAN??? - kerekedett el Lili szeme.
- Igen, megcsókolt. - ismételtem. - Viszont annyira vágytam arra  a percre, hogy visszacsókoltam... - motyogtam az orrom alatt.
- Tessék?! Te bolond vagy?! Ha Riker megtudja! - pánikolt.
- Sajnos, már tudja... - mondtam, és éreztem egy könnycseppet legördülni az arcomon. - Látta, és hallotta.
- Atyám! - csúszott ki Lili száján.
- És nem tudom, hogy merre van! Mit csinál és kivel! - mondtam enyhén hisztérikus állapotban.
- Ezzel nem tudunk mit kezdeni. - rántotta meg a vállát.
Mint mindig, most is igaza volt Lilinek. Ha Rik nem kíváncsi rám, akkor nem fogom magam ráerőszakolni.
- Lili, én szeretnék helyet cserélni Hiennel. Akkor legalább együtt lesznek, és én is normálisan fogok tudni pihenni. - pattant ki a fejemből a zseniális ötlet.

~~~Hienék szobájában~~~

Ellington és Hien elég jól el voltak, azt hiszem színeztek (?). Tök happy volt mind a kettő, de nem akarom, hogy bármit is megsejtsenek, szóval "legyünk happy-k!".
- Hieeen! - ültem le mellé. - Kérdezni akarok valamit.
- Mondd csak.
- Nem akarsz velem helyet cserélni? Lehetsz Rocky-val! - tettem szét a kezem, amolyan "yay!" mozdulattal.
- Oké. De miért? - nézett rám.
- Mert... - basszus, megint elakadtam! - Mert álmában sokat beszél, és nem tudok pihenni. - hazudtam.

Mai szettem

Szerencsére Hiennek ennyi elég volt, így összepakolt és átköltözött Rocky-hoz. Én pedig áthoztam a ruháimat, és boldogan tapasztaltam, hogy itt az ágyak külön vannak! Hurrá! :) Kipakoltam, és az ágyamba bezuhanva nézegettem a Twittert.
" Összetörte a szívem...És ez fáj! :'(" - pillantottam meg Riker tweetjét. Megkerestem, hogy honnan küldte, és gyorsan felöltöztem.

~~Az utcán~~~

Az idő egész kellemes volt, de azért kellett egy kisebb dzseki is. Újra rápillantottam a telefonomra, és a 10 perc kóválygás után megpillantottam Rikert az egyik sarkon. A járdán ült, kezében egy üveg votkával. Lassan sétáltam oda, nehogy ideges legyen a jelenlétemtől.
- Riker! - kocogtattam meg a vállát.
Kómás fejjel felém fordult, majd szó nélkül felállt.
- Mit akarsz? - kérdezte.
- Nem az aminek látszik! - mondtam őszintén.
- Figyelj! - vakargatta a tarkóját. - Követtem el hibákat, ahogy te is. Viszont pont az öcsémmel? - nézett rám csalódottan.
Elindult, és én utána kiabáltam.
- Én mindent meg tudtam bocsátani neked! - kiabáltam.
Erre megállt, és visszafordult. Lassan elindult felém, és megállt előttem. Centik választottak el egymástól, de tudtam, hogy nem fog megcsókolni.
- Emily. Te félreértetted a helyzetet, és ezért haragudtál meg. De ezt nem lehet félreérteni! - rázta a fejét.
El akartam neki mondani, de nem hagyta.
- Akkor szakítsunk! - csattantam fel.
- Jó! Azt hiszem ez lesz a legjobb! - egyezett bele Riker, azzal otthagyott.
Könnyek gördültek le az arcomon, és éreztem, hogy egyre több folyik le. Nem akartam őket letörölni, így futottam a szállodáig.

~~~A szállodában~~~

A portán belépve Ellington szobájába vezetett az utam, és amikor kinyitottam az ajtót egyenest az ágyamba zuhantam.
- Emily! Mi történt? - gugolt le hozzám Ell.
Nem válaszoltam, a fejemet pedig a párnámba temettem. Tovább zokogtam, és hallottam, hogy Ratliff kimegy a szobából. Megfordultam a hátamra, és a párnát a falnak dobtam. Csalódottan és szomorúan bámultam magam elé, és semmi kedvem sem volt este elmenni a városba. Így már nem. Eddig minden városnézéskor ott volt Riker, aki a kezemet fogta, vezetett, vigyázott rám. Most meg egy senki vagyok, és semmilyen kapcsolat nem köt össze Lynch-ékkel...
Nem akarok Ell terhére lenni a nyavalygásommal, így inkább átmentem Rydel szobájába. Hajam kócos volt, és a macis mamuszomban álldogáltam az ajtóban.
- Bejöhetek? - kérdeztem bánatosan.
- Persze, gyere csak! - hívott be Delly.
Lassan elvánszorogtam a kanapéig, majd leültem.
- Mi a baj? Te jó ég! Sírtál? - vizsgált meg Rydel.
Aggódott, de ez érthető.
- Csak... - sóhajtottam. - Egy óriási hibát követtem el.
- Mesélj! - kérte.
- Tegnap előtt este Rocky átölelt, és ez nem igazán zavarta. Tegnap este pedig...megcsókolt... - dadogtam.
- Jaj, nee! - csapott a homlokára. - És?
- Riker ránk nyitott..... - mondtam sírva.
Rydel megsajnált, és elkezdte simogatni a karomat.
- Ma délután pedig....sza..kí...tottunk...! - zokogtam.
- Na, ne! - döbbent le teljesen Rydel. - És nem mondtad el Rikernek, hogy Rocky kezdeményezett? - nézett rám.
- Próbáltam! De nem hagyta! - temettem a kezemet az arcomba.
Rydel megölelt, és azt mondta, hogy beszél az említettek fejével. Nagyon örült, amikor Riker és én összejöttünk, és tudom, hogy szeretné, ha a család tagja lennék. De ez már nem aktuális...
...
Az egész estét Rydellel töltöttem, és felajánlotta, hogy aludjak vele, majd Ross átmegy. Megráztam a fejem, mert eleget variáltam mér, és nem kell több. Pizsamámban visszacsoszogtam a szobánkba, és éppen akkor jött fel Riker a lépcsőn. A tekintetem találkozott az övével, de gyorsan elkaptam a fejem. Elég fájdalmat okoztam neki, nem kell, hogy róla eszembe jussanak.
Benyitottam a hálószobába, és az ágyamba zuhanva sírtam álomba magam.

A következő részben kiderül, hogy Rydel mit tesz a dolgok ügyében és, hogy ez a kis titok örökre titok marad? 

•38. fejezet•

Az előző részben a srácok megérkeztek Spanyolországba, ahol a szobafelosztás elég érdekesre sikerült...

~~~Este~~~

Amikor visszafeküdtem az ágyba, Rocky mellé, akkor egy kis idő múlva valaki átölelt. Megfordultam, és észrevettem, hogy a kezek tulajdonosa a mellettem fekvő Rocky.
- Rocky! - szólongattam.
Kinyitotta a szemét, és a sötétben valahogy rám nézett.
- Ne haragudj! - felelte.
Annyira azért nem tudtam rá haragudni, mert azért így még soha nem aludtam.
- Csak... - kezdett bele egy újabb mondatba.
- Mondd csak nyugodtan! - sürgettem.
- Csak már régóta szerettem volna ezt. - fogta meg a kezem.
Jesszusom! Most mit csináljak? Életem szerelme egy másik szobában alussza az igazak álmát, és az öccse nekem vall szerelmet!!!
- Rocky, figyelj... - sóhajtottam. - Én... - kezdtem bele, de félbeszakított.
- Sssh! - csitított, azzal közelebb hajolt hozzám, és megcsókolt. - Szeretlek! - mondta őszintén.
- Rocky, én nem szeretnék ebből galibát. - figyelmeztettem.
- Senki sem fogja megtudni. - mondta halkan.
- De akkor elvesztem Rikert és Hient is! - háborodtam fel.
- Nem hagyom, hogy kitudódjon, érted? Ha te nem akarod, hogy Riker megtudja, akkor tőlem nem fogja. - nézett mélyen a szemembe.
Nem igaz! A szemei, az érintése! Nem akarom, hogy Riker megtudja, de azt se szeretném, ha Rocky rosszul érezné magát.
- Rocky! Majdnem egy évet vártam arra, hogy egyáltalán észrevegyél! Régebben totál beléd voltam esve, de el kellett, hogy felejtselek, érted? Most meg itt vagyok, Riker a barátom, és én nem szeretném őt megcsalni, soha! - hadartam, azzal megfordultam, és becsuktam a szemem.

~~~Reggel~~~

Ébredésemet egy cirógató kéz okozta. Mosolyogva megdörgöltem a szemeimet, és a kéz tulajdonosára pillantottam.
- Jó reggelt! - nézett a szemembe Riker.
- Mit keresel itt ilyenkor? - kérdeztem, majd az órára pillantottam. Fél kilenc.
- Gondoltam, boldogabb leszel, ha én ébresztelek. - mosolygott.
- Ó, hidd el az vagyok! - néztem rá szerelmesen, azzal felültem az ágyban.
- Na, de siess, mert anyuék kitalálták, hogy menjünk el szétnézni. - tapsolt kettőt.
Nyöszörögve felkeltem, és a szekrényemhez léptem.
- Milyen idő van? - kérdeztem Riker felé fordulva.
- Süt a nap, de kell egy kabát. - pillantott ki az ablakon.
Gyorsan kivettem az említett darabokat, és magamra kaptam. Kis sminkelés után a turnébusznál voltunk, ahol a többiek türelmetlenül vártak ránk. Beszálltunk a buszba, és elmentünk megnézni a várost/nevezetességeket.

~~~Este~~~



Remélem ez a ruha nem annyira rossz! ;)

Elérkezett a várva várt este! Vagyis a koncert! *-* Felvettem a kedvenc flitteres ruhámat egy fekete tűsarkúval, és egy jó kis sminket is készítettem. Hajamat kiengedtem, és már indultam is ki a hallba.
- Wow, de jól nézel ki! - nézett végig rajtam Riker, majd köszönésképpen adott egy csókot.
- Te se vagy annyira rossz! - jegyeztem meg mosolyogva.
- Valahogy meg kell tartanom a szexi szöszi stílusomat! - rázta meg a haját egy önelégült mosoly kíséretében.
- Na, jól van már! - mondtam mosolyogva. - A koncerten szeretnék rád nagyon büszke lenni, szóval hozd a legjobb formádat! - öleltem meg.
Ross és a többiek is megérkeztek, ezért elindultunk.

~~~A koncerten~~~

Ahogy beugrott a banda a színpadra, mindenki sikítozni kezdett.
- Helló, Argentína! - üvöltött Riker a mikrofonba.
Megint orbitális sikítás, makd belecsaptak a dalokba. Most nem volt Q&A szóval pofon egyszerűen csak eléneklik a Louder albumot, azt csá.
...
Már a Cali Girls számot kezdték el énekelni, amikor észrevettem, hogy Riker a közönséghez lép, és egy lányt előrehív, azzal...megcsókolja! Jaj, az Istenért már! Miért kell ezt? Az én jelenlétemben hány csajt fog lesmárolni?
Amíg ilyeneken gondolkoztam, észre sem vettem, hogy már Delly zárja a sort a "Love me like that" című számával.
- Köszönjük Argentína! - búcsúzott Ross. - Szeretünk titeket! - kiáltotta, majd szivet formálva a kezéből lejött a színpadról.
Csípőre tett kézzel álltam, és vártam a lovagomat, aki utolsónak jött le a színpadról.
- Wooow, ez király volt! - kiáltott boldogan, majd odajött hozzám.
- Jó volt! - varázsoltam egy mosolyt a fejemre.
Rydel és a többiek már elhagyták az épületet, így kettesben maradtunk. Kicsit elszomorodtam, amikor felelevenítettem a csók pillanatát, amit Rikerrel láttam.
- Emily, mi a baj? - kérdezte Riker aggódva.
Ránéztem, és még jobban elszomorodtam. Arca piros volt, haja csapzott.
- Csak, tudod... - kezdtem bele. Lehajtottam a fejem, és a cipőm orrát bámultam.
- Nekem elmondhatod. - emelte fel a fejem az államnál fogva. Pont belenéztem a szép zöld íriszeibe.
- Na, jó. - sóhajtottam. - Miért kellett azt a csaj megcsókolnod? - kérdeztem halkan.
 - Miért? - kerekedett el a szeme.
- Mi az, hogy miért? - tettem csípőre a kezem. - Lehet, hogy túl sokat vagyok féltékeny, de nekem sokat jelentesz. És ha mással látlak, akkor túlságosan fáj nekem. - mondtam szomorúan.
- Kicsim, tudod, hogy nekem Te vagy a legfontosabb! - fogta meg a derekamat. - És az, hogy a koncerten megcsókolok egy lányt, az nem azt jelenti, hogy nem szeretlek, csak megtartom a szexi imidzsem. - mondta komolyan.
Ha nála ezt komolynak lehet nevezni... Nem igazán tartott sokáig ez a "komolyság", mert megjelentek az arcán a nevetőráncok, és nem bírta ki.
- Jól van. - bólintottam.
- Szeretlek! - húzott közelebb magához.
Hosszasan megcsókolt, majd megjelent egy lány.
- Riker Lynch? - kérdezte totál izgatottan.
Rik bólintott, azzal a lány odafutott hozzá, és agyon ölelgette. Egy rajongója lehetett, mivel nagyon nagyon örült annak, hogy láthatja.
- Öhm, hogy hívnak? - kérdezte Riker.
- Zsany. - pislogott a lány. - 17 éves vagyok, és alig vártam ezt a napot! Mindent tudok rólad! A kedvenc színedet, a szemed színét, azt hogy hány centi vagy stb. - sorolta.
- Nos, kedves Zsany, ha ekkora rajongóm vagy, akkor velünk tölthetsz egy délutánt. - mondta Riker mosolyogva.
- Jesszusom! - kiáltott blodogan Zsany.
Szóval, elindultunk kifelé, immáron Zsany-val, és a buszba mentünk.

~~~A buszon~~~

Zsany annyira izgatott volt, hogy szinte minden percben fényképezett. Egy kép velem, majd egyesével a többiekkel is. Arra gondoltunk, hogy elmegyünk a vidámparkba, hogy az első számú Riker-fannak legyen egy jó élmeénye a bandával.
Stormie és Mark betereltek mindenkit a buszba, mert Hien ugye wc-n volt, és már indultunk is.
- Hé, srácok! Gyertek, üljünk le! - hívtam össze a társaságot.
Mindenki szépen leült a kanapéra, és Zsany-t figyeltük. A vászontáskájából kivett egy füzetet, amiben úgy látszik kérdések sora volt.
- Mindenkinek felteszek 5 kérdést, ok? - nézett körbe.
Mindenki bólintott, és Lilire mosolyogtam. Eszembe jutott a mi régi macis füzetünk, amibe leírtuk a kérdéseinket, amit feltennénk nekik.
- Riker. - fordult felé a lány. - Vissza követnél-e Twitteren?
- Hát persze. - bólintott Rik.
- Oké. Mesélj Laurenről! - kérte.
Jaj, ne! Tudom, hogy ez elég kényes téma Rikernél, de vajon Ő válaszol rá?
- Hát jó. - sóhajtott. - Laurennel szerintem még évekkel ezelőtt jöttünk össze egy buliban. Nagyon megtetszett, így elhívtam randizni. Azátn később szerepelt az egyik klippünkben (Without you), és utána meg egy ideig jártunk. - tördelte az ujjait. - Amikor már 12.-es lett, elhívott a szalagavatójára, és utána évekkel később megcsalt egy osztálytársával. Ennyi. - fejezte be szomorúan.
- Ez szomorú! - biggyesztette le a száját Zsany. - Na, de akkor! Odaadnád-e a fehér pulcsidat?
- Hahaha! - nevetett Riker. - Azt nem igazán szeretném, de a Grinch-es pólómat odaadhatom. - ajánlotta fel.
- Neee! - szólt közbe Delly. - Az volt a kedvenc pólód!
- De már nem az! - zárta le Riker a témát, azzal elment a szekrényéhez és kivette az említett darabot. - Tessék! - adta át a kék pólót.
- Juj, köszi! - ugrált mosolyogva a lány. - Mikor csókolóztál először?
- Hűha! - sóhajtott Rik. - Azt hiszem 7.-ben egy játék során.
Wow! Ezt nem is említette eddig! Micsoda tehetség ez a lány!
- És az utolsó, hogy van-e barátnőd?
- Emily Stormnak hívják. - pillantott felém.
- Jaj,de cukik vagyok! Akkor ti vagytok a "Remily"! - tapsikolt boldogan.

~~~Este~~~

Zsany kedves volt, és megadtam neki a telefonszámomat, hogyha esteleg L.A. felé jár, akkor hívjon fel. A vidámpark csuda klassz volt, habár Ross megint be akarta mutatni az erejét, és ütött azon a kalapácsos izén. Szegénynek jól megrándult a karja, és Lili "ápolgatta". Rocky és Hien minden hullámvasútra felültek, és Zsany-t sem hagyták ki. Szegény, amikor az utolsóról is lejött, elment a mosdóba egy picikét rókázni... Riker céllövöldézett én pedig figyeltem, hogy elnyerje nekem a bazi nagy plüssmackót. Végül sikerült neki és boldogan ölelgettem egész délután. Estefelé hazavittük Zsany-t és visszamentünk a szállodába.
Hulla fáradtan estem be a szobánkba, és a hálószobába belépve elkezdtem átöltözni pizsamára.
- Valamit... - nyitott be hirtelen Rocky.
- Ááá! - sikoltottam. - Menj ki! - utasítottam.
Gyorsan kiment, és aztán amikor én is kész voltam, akkor én is.
- Ne haragudj, hogy lekiabáltalak! - fordultam Rocky-hoz.
- Nem haragszom. - fogta meg a kezem mosolyogva.
Megint közelebb hajolt hozzám, és megcsókolt. Annyira fáradt voltam, hogy nem is vettem észre, hogy mit csinál, ezért viszonoztam a csókját. Már egy ideje csókolóztunk, amikor nyílt az ajtó, és...

A következő részben kiderül, hogy ki zavarja meg Emily-ék csókját, és ezentúl minden más lesz?

•37. fejezet•

Az előző részben rejtélyes módon letartóztatták Rocky-t, mondván drogcsempész. Be is vitték őt az örsre, de kiengedi nem engedték. Emily ideges, hogy mi lesz igy a "LouderTour"-ral, és ehez társult Rydel és Ratliff újabb vitája is. Este valaki az ajtón dörömbölt...

~~~Este~~~

Komolyan mondom, nem igaz, hogy mindig engem ébresztenek fel a hülyeségeikkel! Remélem valami baromi komoly dolog, amiért felkeltettek álmomból!
Mérgesen kimásztam az ágyból, és eltrappoltam az ajtóig.
- Remélem, valaki meghalt! - nyitottam ajtót.
Ratliff állt az ajtónak támaszkodva, és a padlót nézte.

Majdnem ilyen volt...

- Jesszusom, Ratliff! - fogtam a homlokomat. - Mi van már megint? - kérdeztem.
- Ne haragudj, de kellene egy kis segítség... - nézett a szobájuk irányába.
Megforgattam a szemeimet, azzal elsétáltam Rydelék szobájához. Minden tiszta ragacs és kosz. A váza darabjai most még apróbban hevernek a nappali közepén. Elindultam a hálószobájuk felé, és kinyitottam az ajtót.
Rydel az egyik sarokban ült, körülötte ezer meg ezer zsepivel. Haja kócos volt, tekintete szomorú. A Hello Kitty-s pizsije volt rajta, amit még én vettem neki valamikor régen.
Legugoltam mellé, és a szemébe néztem.
- Rydel, miért teszed ezt? - kérdeztem halkan.
Nem akart válaszolni, csak egy könnycsepp gördült le az arcán.
- Kérlek! - fogtam meg a kezét. - Ne tedd ezt magaddal! Nem ilyen vagy. - kérleltem.
- Miért, milyen vagyok, ha nem ez? - kérdezte szinte alig hallhatóan.
- Kedves, mosolygós és legjobb barátnő. - soroltam mosolyogva.
- És csodás barátnő. - tette hozzá Ell.
Rydel egy fél mosolyt varázsolt az arcára, de az hamar eltűnt.
- Mindjárt éjfél, úgyhogy vissza kell mennem. - álltam fel.
Ratliff kikísért, majd visszavánszorogtam Riker mellé. Még aludt, de én nem igazán tudtam.
- Miért mászkálsz este? - szólalt meg hirtelen a szöszi barátnőm.
- Azt hittem, hogy alszol. - mondtam.
- Nem aludtam, mert felkeltem arra, ahogy azt mondod, hogy "Remélem, hogy valaki meghalt" - utánozta a hangomat.
- Naa! - csaptam gyengéden a karjára.
- Tehát? - támasztotta meg a fejét.
- Hhh... - sóhajtottam. - Rydeléknél voltam.
- Ilyenkor? - kérdezte meglepetten.
- Sajnos Instára kikerült egy kép, melyen Rydel egy francia sráccal csókolózik, és Ell is látta a képet. Kérdőrevonta Delly-t, aki mérgesen a hálószobába menekült, és csak ma este tudtunk bemenni. - meséltem.
Riker elkerekedett szemekkel hallgatta végig a sztorit, és a végén nem tudott megszólalni.
- Ez... - akadt meg.
- Ssh! - csitítottam, azzal egy gyors csókot nyomtam az arcára.
Ez után megfordultam, és lecsuktam a pilláimat.

~~~Reggel~~~

- Emily! Emily! - ráncigált Lili.
Nahát, ez a pompás reggeli ébresztő! Régebben csak az R5 "Wishing I was 23" című daljuk keltett nap, mint nap, most meg a legjobb barátnőm ráncigál kora reggel. Csodás!
- Mi van máár? - nyöszörögtem.
- Az örsről telefonáltak... - titokzatoskodott Lili.
Erre, mint a róló, kipattant a szemem, és felültem.
- Vagyis? - kérdeztem ásítozva.
- Addig nem mondom el, amíg kész nem vagy! - mondta Lili.
Nagyot sóhajtottam, majd kiugrottam a puha ágyikóból, és a bőröndömhöz léptem. Kivettem a Big Time Rush-os pólómat, és egy térdnadrágot. Gyorsan felvettem, majd Lilire néztem.
- Nos. Azt mondták, hogy kiengedik Rocky-t! - ugrált Lili boldogan.
- Áááááá!!! - öleltem meg sikítozva.
- Elmondtad? - lépett be Hien, és Lilire nézett.
- Még jó, hogy! - mondta mosolyogva.
- Áááááááá!!!! - sikoltoztunk boldogan.
- Hirtelen Ross lépett be a szobába, és fura tekintettel meredt ránk.
- Mi van itt? - nézett ránk.
És ezek után a másik Szöszi is belépett.
- Megkergültek a lányok, vagy mi? - nézett Rossra.
Odafutottam Riker-höz, és szorosan megöleltem. Lili is ugyanígy tett, kivéve annyit, hogy ő felugrott Ross hátára! :D

~~~Az örsön~~~

Alig bírtunk a csajokkal megmaradni. Én a pólómat gyűrögettem, Hien pedig a Rocky-tól kapott karkötőjét babrálta. Hirtelen egy kövér, barna hajú férfi lépett ki Rocky ideiglenes "zárkájából".
- Szóval? - kérdezte Hien flegmán.
A férfi még behajolt az ajtón, és intett Rocky-nak, aki azonnal kijött.
- Rockyyyyy! - kulcsolta össze Hien Rocky nyakát a kezével.
- Hiányoztál, tesó! - nézett rá Ross.
- Anya, apa! - ölelte meg Rocky Stormie-ékat.
- Tudtam! Az én fiam nem lehet bűnös! - ölelgette Stormie a barna hajú barátunkat.
- Jaj, anya! Ezek az érzéseid a véredben vannak, mi? - kérdezte Riker mosolyogva.
- Gyertek, menjünk! - terelt minket Mark.

~~~A turnébuszban~~~

Eddig nem volt tervben, de most Spanyolországba megyünk. Már alig várom, hogy végre odaérjünk! Habár most 12 óra van, és már ebédeltünk, valamint az út 11 órás, szóval szerintem holnap már ott is leszünk.
Éppen Twitterezek, Ross és Rocky pedig Xboxoznak. Lili, Rydel és Hien valami Twilight szereplőről beszélnek, Riker pedig a fejét a lábamra hajtva játszik a bőrkarkötőjével. Ratliff meg Stormieval beszélget. Hát jól elvagyunk, az biztos! ;)
- Srácok, 200 km és megállunk! - jelentette be Ratliff.
- Ollé! - kiáltott fel Lili.
...
Itt volt az ideje, hogy megálljunk! Ross egy csomót nyafogott, mondván "nem szívott Lynch mentes levegőt!". Amikor kinyitottuk a busz ajtaját, nagyon megfájdult a szemünk a nyári napfénytől. Igaz, még nem értünk Spanyolországba, de akkor is meg kell állni, nem?
- Végre! - szálltam ki.
Lili elkísért a mosdóba és ott feltettem egy kis sminket.
- És mi van Rossal? - kérdeztem a tükörnek dőlve.
- Semmi. - felelte egyszerűen. - Lezárta a Laura-korszakot, és azt mondta, hogy én jelentem neki az életet. - mesélte romantikusan.
Hmm... Szóval Ő jelenti számára az életet? Jó, mindegy. Nem kezdek el pletykálni.
- Kész! - jelentettem ki. - Siessünk! - rángattam ki Lilit.
Beszálltunk a buszba, és indultunk tovább.

~~~Argentínában♥~~~

Szentséééges jó minipalacsinta! :D Buenos Aires-ben szálltunk meg, és addig minden tetszett. Az utcák, boltok...MINDEN! Nagyon jól ki vannak alakítva a házak és színesek.
- Riker! - szólt Stormie.
- Igen? - pillantott oda.
- Gyere csak! - hívta.
Riker felállt, és elment a vezetőfülkéhez, ahol Stormie már várta. Valami hosszadalmas dologról lehetett szó, mert 10 percig biztos, hogy ott volt. Már kezdtem volna zenét hallgatni, amikor visszajött, és a fejét a combomra hajtotta.
- Na, mi volt? - kérdeztem.
- Semmi, csak annyi, hogy meg kell állnunk valamiért... - titokzatoskodott.
- Jaaaj, mondd már el! - kérleltem gyerekesen.
- Úgy mitől lesz meglepetés? - nézett rám. - Majd ha odaérünk, megtudod. - zárta le a témát.
Bedugtam a fülhallgatómat, és Bruno Mars számait kezdtem el hallgatni. Nagyon jól énekel, és addig el tudok gondolkozni pár dolgon. Annyira belemerültem a dalba, hogy észre sem vettem, hogy Riker ordítva szólongat. Kihúztam a fülesemet, és kérdőn néztem rá.
- Mi a baj? - kérdeztem.
- Itt vagyunk! - nézett rám mosolyogva.
Felálltam, megfogtam a kezét, és már indultunk is. Amikor a buszból kiléptünk, szembetaláltam magam egy épülettel, amire az volt kiírva, hogy " Love Story". Nos, hát ez a név igen megdöbbentő, de ellenkeztem.
- Riker! - montam remegő hangon. - Mi ez az egész?
- Sssssh! Csak gyere! - vezetett.
Egy sötét helyre érkeztünk, ahol csak egy gyertya világított. Volt egy asztal és két szék.
- Gyere! - hívogatott.
Leültem a székre, és Riker egy távirányítóval a kezében elinditotta a felvételt. Az aláfestő zene a One Last Dance volt, és egy fotósorozat készült, amit a megismerkedésünk óta készítünk. Nagyon sok közös képünk van, és ezért eltartott 2-3 percig. A végén pedig felvetítve a falra, hogy " Szeretlek és szeretni foglak örökre!".
Annyira szép volt, hogy könnybe lábadt a szemem, és 1-2 könnycsepp kicsordult az örömtől. Felálltam, és hosszasan megcsókoltam.
- Szeretlek! - suttogtam.
Riker elmosolyodott, majd újra megcsókolt. Eltávolodtam tőle, és az alsó ajkamat harapdáltam.
- Tetszett? - kérdezte csillógó szemekkel.
- Ez volt a legeslegszebb ajándék, amit valaha kaptam! - öleltem meg.
Kézenfogott, és kivezetett a busz elé.
- Na, milyen volt? - kérdezte Ross pimasz mosollyal.
- Neked elég annyit tudni, hogy jó. - közölte vele Riker.
Beszálltunk a buszba, és egyenesen a szálláshoz indultunk.

~~~A szállodában~~~

A hely elég rendezett és tiszta volt. Spanyolul egyikünk se tudott, de angolul már igen. Mint máskor is, Stormie-ék elrendezték a szobakulcsokat, de most a felosztás érdekes volt.
- Na, gyerekek! - csapta össze Mark a kezét. - Arra gondoltunk, hogy a felosztás véletlenszerű lesz. Vagyis, egy kalapba beletesszük mindenki nevét, és aki kihúzza, az azzal lesz. Rendben? - nézett körbe.
Hogy micsoda? o.O Jó, nem akarok beleszólni, de szerintem jobb, ha mindenki a saját vackában van...
Mark belepakolta a sapkájába a papírcetliket, jól felrázta és felém tartotta.
- Húzzál bátran! - bíztatott.
Remegő kézzel belenyúltam a sapiba, és kihúztam egy cetlit. Félve nyitottam ki, amin a következő név állt: Rocky. Jaj, csak ezt ne! Nincs vele semmi bajom, csak a régi emlékek...
Emlékszel még, amikor Rocky-ba totál bele voltam esve? Na, attól félek, hogy ez alatt az egy hét alatt visszahönnek hű társaim, a lepkék a pocimban.
Riker húzott következőnek, majd a többiek is.
- Kit húztál? - kérdeztem Rikertől halkan.
- Lili. És te?
- Rocky. - sóhajtottam.
- Akkor sok sikert hozzá! - veregette meg a vállam. - Rocky nem a rendrakásról híres... Viszont istenien tud főzni! - fényzte az öccsét.
- Hát te se vagy szerencsés Lilivel. - néztem az említett személyre. - Este, pontban nyolckor elkezd tornázni a nappaliban másfél órát, és közben üvölti a dalaitokat. - emlékeztem vissza fülig érő szájjal.
- Hűha! - vakargatta a tarkóját Riker. - Majd megoldjuk! - legyintett.
Ross Rydelt húzta, Ellington Hient és a Lynch - szülők meglepő módon egymást.
- Akkor induljunk! - néztem Rocky-ra, aki a telefonját nyomkodta.
Végül felállt, és segített felcipelni a bőröndöket a második emeletre. Lift sajnos nincs, így a lépcsőzés a véremben lesz, mire elmegyük.
Amikor beléptünk a szobába, immáron Rocky-val, elöntött a boldogság. A szoba szép volt, és minden csupa - csupa design. Elmentem megnézni a fürdőszobát, és amikor visszatértem, Rocky már szét is pakolt.
- Ez itt micsoda? - néztem körbe, amikor beléptem a hálószobába.
- Szétpakolás. - felelte egyszerűen.
- Nem hinném, hogy az a szétpakolás, amikor a tornacipőd a szekrényen lóg, és a ruhád az ágyon szanaszéjel! - tettem csípőre a kezem.
Rocky sóhajtott egyet, majd felállt. Elkezdett mostmár emberi módon szétpakolni. Eddig nem is vettem észre, hogy az ágy 2 személyes, és nincs másik ágy sehol! Egy ágyban alszok Rocky-val. Évekkel ezelőtt még tök jónak tartottam volna, de mostmár kevésbé.
- Kész! - hallottam meg Rocky hangját.
- Akkor én is kipakolok. - jelentettem ki, azzal a szekrényhez léptem.
Rocky addig kiment, és a fürdőben is szétpakolt. Én gyorsan berámoltam a cuccaimat, és átmentem Liliékhez.
- Hali! - léptem be a szobába.
- Te, tudtad, hogy itt egybe vannak az ágyak? - kérdezte totál meglepetten Riker.
- Ó, hidd el, én se örülök... - jegyeztem meg.

~~~Este~~~

Elérkezett az az idő, amit NEM vártam. Ez pedig az alvás Rocky-val. Más rajongók vagy tinilányok igazán örülnének egy ilyen lehetőségnek, de én inkább kihagynám. Viszont a földön nem akarok éjszakázni, és Rocky-t se paterolom oda.
Bemásztam az ágyba, és már majdnem sikerült elaludnom, amikor egy óriásit ugrott az ágy.
- Rocky! - fordultam felé. - Kicsit gyengédebben, mielőtt azt az egy hetet a földön kell töltenünk! - szidtam le.
- Jóvanna'! - mondta artikulálatlanul.
Újra megfodultam, és becsuktam a szemem.
...
Éjszaka kimentem a mosdóba, és amikor visszajöttem egyenest az ágyba dőltem. Viszont ekkor...

A következő részben kiderül, hogy Emily-vel mi történik, Riker kiborul és a holnapi progamja a bandának!

•36. fejezet•

Az előző rész tartalmából:
Az R5 és Emily-ék a turné következő helyszínére, Paris-ba utaztak. A meseszép kilátás mellett az Eiffel-tornyot is megnézték. Mindenki boldog...

~~~Reggel~~~

Mai szettem...

Korán reggel arra ébredtem, hogy Riker mellettem szuszog. Olyan édesen, hogy nem akartam felkelteni. Valahogy kimásztam az ágyból, és elkészítettem magamnak a kávémat. Ez után kimentem az erkélyre, hogy gyönyörködhessek a korai reggeli Paris-ban. Az idő hűvös volt, de pár óra múlva már úgyis kánikula lesz. Belekortyoltam a kávéba, és ekkor nagyon megijedtem. Puha ujjak tapintották meg a derekamat, és ehez társultak a meleg ajkak, amiket a nyakamon éreztem.
- Jó reggelt! - szólalt meg Riker.
- Szia! - adtam neki egy csókot. - Hogyhogy így köszöntesz? - fordultam felé.
- Hiszen a barátnőm vagy. - mondta ártatlan fejjel.
Elmosolyodtam, és azzal bementem a konyhába. Letettem a bögrémet, és elmentem öltözni. Mivel az idő napos volt, ezért döntöttem egy lenge fölső mellett.
Miután kész lettem, kimentem a nappaliba, ahol Riker egy pólót keresett, sikertelenül.
- Nem igaz! - dühöngött.
- Mit keresel? - kérdeztem nyugodt hangon.
- A kedvenc pólómat! - válaszolt.
Odamentem a bőröndjéhez, mert ugye még nem pakoltunk ki, és egy laza mozdulattal kirántottam a kék pólót.
- Voálá! - lebegtettem meg a ruhadarabot.
- Istennő vagy! - mondta mosolyogva, és adott egy csókot.

~~~A szálloda előtt~~~

Nem említettem, de a mai napon el akartunk menni megnézni a srácok koncertjének helyszínét. Ígyhát kocsiba szálltunk és elmentünk a kijelölt helyre. Szerencsére Riker autójába pont befértünk, de úgy, hogy Stormie és Mark nem jöttek velünk. Természetesen én ültem elöl, mellettem Riker, hátul pedig a többiek. Lili és Ross zenét hallgattak és selfieket készítettek a " Vééégre, Parisban vagyunk!" albumjukba. Hien Rydellel beszéégetett, Rocky és Ell pedig valami hülye vidit néztek.
- Itt is vagyunk! - mondta Riker, és egy bazi nagyot fékezett.
- Basszus! - sikoltott Hien.
Kiszálltunk az autóból, és egy nagy épület előtt találtuk magunkat.
- Wow! - szólt elsőnek Ross.
A csarnokra egy nagy plakát volt feltéve, amin " R5 concert tonight!!!!!" felirat állt, alatta pedig az R5-ról egy kép.
- Akkor indulás! - csapta összes Delly a kezét, és megindult befelé. Kicsit félve, de megfogtam Rik kezét, és bementem. A színpad nagyon király volt! Rengeteg fény és gitárok!

~~~Visszafelé~~~

A kocsiba villámsebességben pattantunk be, ugyanis Stormie hívott, hogy menjünk el az egyik parkba, mert ott várnak. Riker gyorsan elfuvarozott minket, majd elmentünk a megbeszélt helyre. Stormie ideges nézegette az óráját, amikor végre megérkeztünk.
- Mi tartott ennyi ideig? - kérdezte Mark.
- A parkolás? - adta meg Riker kérdés formájában a választ.
- Mindegy. - legyintett. - Azért vagytok itt, mert el kell mondanunk... - kezdett bele Mark, amikor a bokrok mögül kiugrottak a kommandósok.
- Rocky Mark Lynch! Letartóztatjuk önt kábítószer csempészés alapos vádjával! - kiáltotta el magát az egyik pasas.
Hogy micsoda? Kábítószer?! Hogy volt erre képes?!
- Itt valami félreértés történt. - szólt Stormie.
- Ő Rocky Mark Lynch, nem? - nézett a férfi Stormie-ra.
- Dehogynem. - bólintott az anya.
- Akkor már megyünk is! - rántotta meg Rocky-t, és az autóba betuszkolták, azzal elvitték.
Pár pillanatig lefagyva meredtünk magunk elé, majd Hien elordította magát.
- MIT ÁLLTOK ITT?! ROCKY-T ELVITTÉK, ÉS TI SEMMIT SEM TESZTEK! MENJÜNK, ÉS HOZZUK KI! NEM AKAROM, HOGY A SITTEN ROHADJON MEG! - kiabált hisztérikusan Hien.
- Hien, higgadj le! - rángattam a vállánál fogva. - Most indulunk!
Azzal a többiek a kocsihoz rohantak, és már indultunk is.

~~~A rendőrörsön~~~

Mindenki idegesen várakozott a kihallgatófülke előtt.
Hogy történt ez? És mikor? Hogy tehette ezt? Mi oka volt rá?! A kérdések sokasága kavargott a fejemben, de egyre sem kaptam választ. Riker a telefonját nyomkodta, Ross pedig Lilit ölelgette (?).
- Bejöhetnek! - jött ki hirtelen egy barna hajú férfi.
Elsőnek Hien akart bemenni, és kérdőrevonni Rocky-t, hogy mégis mi ez az egész. Mi hallottuk az egészet.
" Mi ez az egész, Rock?" - kérdezte Hien.
" Ezek a vádak hamisak! Higyj nekem!" - kiáltott Rocky dühösen.
" Egy szóval se mondtam, hogy nem hiszek neked. Csak azt, hogy mondd el ezt a sztorit!" - kérte Hien.
" Nem vagyok csempész! A füveket se tudom megkülönböztetni! Nem vagyok bűnös!" - dobolt idegesen Rocky.
" Erre akár 2-3 évet is kaphatsz, ugye tudod? És a kényes franciák közt biztos pompás helyed lesz..." - nézett rá Hien.
Rocky nem lehet! Miért tette volna? Rocky egy kedves, szeretnivaló, vicces és jó ember. Meg se merte volna tenni, vagy ha igen akkor sem. Pont Hien és a családja miatt.
Odamentem Rikerhez, majd szorosan megöleltem.
- Ő nem bűnös! - rázta Rik a fejét.
- Tudom. - néztem rá, majd adtam egy puszit az arcára.
Elmosolyodott, és tovább ölelgettük egymást. Közbem kinyílt az ajtó, és Hien lépett ki. A tekintete zavaros, míg a hangja egész nyugodt volt.
- Mit mondtak? - kérdezte Rydel aggódva.
- Rocky szerint ez az egész csak kitalálció, és én hiszek neki. - mondta Hien.
Hirtelen a szoba felé pillantottunk, amin az a barna hajú férfi lépett ki.
- A mai estét az örsön kell töltenie, holnap pedig nyomozni kezdünk. - mondta a rossz hírt.
- Kérem! Az én fiam nem lehet bűnös! - védte Stormie Rocky-t. - Nem lenne rá képes!
- Szívem, nyugodj le! - fodult felé Mark.
Stormie nem védte tovább Rocky-t, hanem kénytelen volt beletörődni a döntésbe. Szóval Rocky ma az örsön fog pihizni. De jó lesz neki, mondhatom! -.-"
- Holnap mikor jöjjünk be? - kérdezte Riker.
- 11-12 óra felé. - adta meg a férfi a választ.
Búsan és szomorúan elindultunk kifelé az utcára.

~~~ A szállásunkon~~~

Amikor kiszálltunk az autóból, én egyenest a szobánkba indultam. Nem volt kedvem lent maradni, és hallgatni a franciák zenélését.
Beléptem a szobába, és csináltam magamnak egy limonádét. A hideg itallal a kezemben kimentem az erkélyre, és leültem.
Hiába a franciák vidámsága és mosolyra buzdító zenéje, nem vagyok MOST korántsem boldog. A kilátás is szép, de még mennyire! Viszont a kedvemet semmi sem dobta fel. Az R5 egyik tagja az örsön fog éjszakázni, ráadásul holnap se biztos, hogy kiengedik Rocky-t. Ezzel csúszik a koncert, mert az is holnap este lesz. És így dől a koncertek sora tovább és tovább. Ráadásul Parist addig nem hagxhatjuk el, amíg Rocky-t ki nem elngedik! És ha elítélik, akkor 2-3 évig ittragadunk!
- Szia, Szerelmem! - ölelt meg hátulról Riker.
- Szia! - köszöntem kedvetlenül.
- Mi baj? - nézett rám.
- Semmi. - legyintettem. - Csak elgondolkoztam pár dolgon.
- Figyelj. Ugye tudod, hogy nekem mindent elmondhatsz? - nézett mélyen a szemembe.
- Tudom. - bólintottam, azzal megcsókoltam.
- Ne itt! - mosolygott Rik, azzal felkapott, és bevitt a hálószobába.
...
Már este nyolc van, és kiabálást hallok Rydelék szobájából. Mi van itt? Gyorsan kimásztam Rik mellől, aki csendesen feküdt mellettem, és átmentem Ellékhez.
- Jesszusom, Rydel! - nyitottam ki az ajtót. - Mi van itt? - néztem rá.
Némán állt a nappali közepén, kezében egy törött váza darabjaival. Ellington a szoba másik végében volt, és Rydelre meredt.
- Se...semmi! - dadogott Delly. - Hagyjatok magamra! - kiáltotta el magát, és berohant a hálóba, ezzel kulcsra zárva az.
- Ell, kérlek meséld el, hogy mi baja a mi ragyogásunknak! - ültem le a kanapéra.
- Rendben. - sóhajtott egy nagyot. - Nagyon ideges volt, amiért Rocky-t ilyen sújos vádakkal illetik, és ezért elment a városba, hogy kiszellőztesse a fejét. - mondta halkan. - Én itt voltam, és láttam Instagramon, hogy valaki egy képet posztolt, amin Rydellel van. - nézett rám.
- És? - kérdeztem.
- ...Amin...éppen...csó...ko...- hebegett Ratliff.
Mamma mia! Ez nem igaz! Valami átok ül Lynch-éken? Először Lili akar öngyilkos lenni, majd Rocky-t kábítószer csempészéssel vádolják és most meg ez! Mi lesz így a családdal?
- Nyugi! - simítottam meg a karját. - Tudom, hogy soha nem csalna meg. Ismered a franciákat, nem? - kérdeztem. - Mindegyik igyekszik elcsábítani a szép lányokat. - mondtam halvány mosollyal.
- Igazad van. - bólintott. - Köszi! - ölelt meg.
Örülök, hogy tudtam segíteni Elléknek. És persze annak is, hogy ilyen jó barátok lettünk Ratliffel. Feláltam, majd kimentem a szobából. Visszamentem Rikerhez, és amint bebújtam az ágyba, valaki oltári robajjal csapkodta az ajtót...

Ki dörömbölt Emilyéknél? Rydel tisztázni tudja magát? Rocky sorsa megpecsételődött? Választ kaptok a következő részben! ;)

•35. fejezet•

Az előző részben Lili tragikus állapotba került, ezzel pedig Ross magatartása is romlott. Estefelé pedig kiderült, hogy a csapat Párizsba megy.

~~~Reggel~~~

Érdekes módon korán reggel felébredtem, de már Riker is fent volt. Egyszál hálóingben kimentem a kertbe, mert korán még hűvösebb van. Riker már kint ült, és a kakaóját kortyolgatta.
- Jó reggelt! - motyogtam álmosan.
- Szia, Szerelmem! - mosolygott rám.
Leültem a mellette lévő székbe, és a lábamat a combjára tettem. Rámnézett, és elmosolyodott.
- Mi az? - kérdeztem.
- Csak gyönyörködök a szépségedben. Baj? - mondta.
- Olyan kedves vagy velem! - néztem rá. - Viszont a mi találkozásunkat se fogom elfelejteni. - fogtam meg a kezét.
- Hidd el, azt én sem. - mosolygott rám, és elkezdte simogatni a lábamat.
Kis ideig ott ültünk, majd megérkezett a másik szöszi is.
- Csá, Pinkie! - integettem.
Riker hatalmasat röhögött, és alig bírta befejezni. Már alig kapott levegőt, és a feje is vörösödött szóval alig bírtam lenyugtatni. 10 perc kellett ahoz, hogy Rik higgadt (és fehér) fejjel figyelte Rossy-t.
- Szóval ez a helyzet. - fejezte be Ross a monológját.
- Hm. Szerintem már el lehet hozni Lilit, ha 12-kor indulunk. - állapítottam meg egy hirtelen csend után.
- Igaz, igaz! - bólogatott Ross, és eltűnt.
Lassacskán mi is felmentünk a szobáinkba, és felöltöztünk.

~~~A kórházban~~~

Mindenki a kórterem előtt állt, kivéve Rosst, aki bent volt Lilinél. Szerencsére a tegnappelőtthöz képest jobban volt. Mosolygott, és még nevetni is tudott. Kint álltam és Riker átkarolta a derekamat.
- Annyira örülök, hogy Lili jobban van! - néztem Rikerre.
- Én pedig annak örülök, hogy te boldog vagy! - mondta Rik, és hosszasan megcsókolt.
Most, hogy így belegondolok, már elég rég csókolóztunk. Csókunkat Lili mosolygós feje szakította félbe.
- Liliii! - öleltem meg szorosan.
- Jaj, annyira hiányoztál! - mondta őszintén.
Fülig érő szájjal indultunk ki a kocsihoz. Az idő meleg volt, és forró. Enyhe szellő sem fújt, pedig úgy izzadtam, mint egy vemhes ló.
Annyira elmerengtem a gondolataimban, hogy véletlen nekimentem a busznak. Igen, igen. MOST kell röhögni :D .
- Laura, mit akarsz? - támaszkodott Ross a busz oldalának.
- Az igazat. - mondta, és karba tette a kezét.
- Az igazat? - nézett rá Ross elkerekedett szemmel. - Mit akarsz hallani? Hogy már túltettem magam rajtad? Hogy már nem szeretlek? Vagy esetleg, hogy Lili a legjobb és legszebb barátnő a világon? - sorolta.
Launak könnybe lábadt a szeme, de tartotta magát. Mondjuk ez egy kicsit durva volt!
- Akkor rendben. - bólintott Laura. - Viszlát Ross Lynch! Jó volt veled, és remélem, hogy boldog leszel! - mondta sírva, majd elment.
Ross nézett utána egy ideig, majd felpattant a buszra, és indultunk.

~~~ Paris ♥~~~

A közel 2 nap után kész felüdülés volt, hogy megérkeztünk Parisba.
- Véégre! - nyújtózkodott Ellington.
- Brumimaci, nem jössz be a hűvösbe? - kérdezte Rydel.
Ratliff megrázta a fejét, és tovább folytatta a nyújtózkodást (?). Riker arra gondolt, hogy ha már itt vagyunk, akkor készítsek pár képet a többiekről. Megtettem amit tudtam, de a képeket majd csak estefelé nézem meg.
- Srácok, gyertek! Már csak 120 km és ott vagyunk! - szólt Mark.
Rocky és Lili nyafogni kezdett, de valahogy sikerült őket felcibálnunk a buszra.
...


18 - 19 óra táján megérkeztünk az egyik puccos szállodába.
- Monsienur Lynch? - kérdezte a portás.
- Igen. - bólintott Mark, majd elkezdték a papírok kitöltését.
10 perccel később elégedetten kaptuk kézhez a szobakulcsokat.
- A miénk a 18-as. - nézte Riker a bronz borítású kulcsot.
Bólintottam, majd kinyitottam az ajtót. A szoba baromi szép volt!
Az ajtón belépve jobbra a hálószoba, balra a wc. Egyenesen a nappali egybekötve a konyhával. És az erkély!
- Uram isten! - léptem ki az erkélyre.
- Jó, mi? - nézett rám Riker, és átkarolta a derekamat.
Elmosolyodtam, és megcsókoltam.

Kilátás az erkélyünkről ♥

...
Miután mindenki megcsodálta az erkélyünket, mi is átmentünk megnézni a többiekét. Rydel és Ellington szobája pont hozzájuk való volt, mert a falakat rengetek cicás kép díszítette Delly örömére! :3
Rocky és Hien is jó szobát választott, valamint Rossy és Lili szobája volt a legszolídabb.
- Akkor mi megyünk is! - indultam kifelé Rossék szobájából.
- Aztán tesó, nincs etye-petye! - ment ki Riker és szavait Rosshoz intézte.
Ross elnevette magát, majd kizavart minket a szobájukból.
- Estére kitaláltam én is valamit! - nézett rám Riker perverz mosollyal.
- Benne vagyok, de először még beszélek anyuékkal Skype-on. - emeltem fel a mutatóujjam.
Bementem a nappalinkba, és leültem a fehér, bőr kanapéra. Megnyitottam a képeket, és nézegettem azokat.


Rossy Baby ♥

Ugrááááás!

Egy pár kép készült Rossról, mert annyira lelkes volt. Hogy mondhattam volna nemet?
- Na, készen vagy? - huppant le mellém Rik.
- Még nem. - ráztam a fejem.
Riker megfogta a kezemet, és elkezdte puszilgatni. Jól esett, és egyre feljebb haladt addig, amíg el nem érte az ajkaimat. Heves csókcsatába kezdtünk, majd ezek után...
A következő részben folytatódik a turné, és fény derül Rocky titkára...



Mi szeretett Delly-nk! ♥♥♥

•34. fejezet•

Az előző részben Lili vágdosni kezdte az ereit, és elájult. A srácok hívták a mentőt, és elvitték a lányt. Az éjszakát Ross a kórházban töltötte. Másnap reggel Stormie megtudta a sunyiságot, és elmentek Liliékhez. Valaki viszont óriásit ordított...

~~~A kórházban~~~

" - Roooss! - hallottam meg egy ismerős hangot. "
Odafordítottam a fejemet, és Lilit pillantottam meg. Az ágyában feküdt, és sírva könyörgött, hogy hívják be Rosst.
- Lili! - pattant fel Ross, és a kilincsért nyúlt.
Nem hagyta, hogy lefogják, csak próbált befelé menni. Ott legugolt Lili ágya mellett, és a kezére hajtotta a fejét. A többiekkel kint álltunk, és szívszorító jelenetnek voltunk szemtanúi. Megérkezett két orvos, és berontottak a kórterembe.
- Uram, ki kell mennie! - utasította egy kövér pacák.
- Nem lehet! - rázta Ross a fejét. - Itt kell maradnonüm vele! - ordított.
A két orvos nem igazán foglalkozott ezzel, így kivitték Rosst a váróba. Szegény Lili! Még ott kiabált, hogy jöjjön vissza, de hiába. Pinkie a kezébe temette az arcát, és nem szólt semmit.
- Ross, kicsim! - gugolt le mellé Stormie. - Menj vissza apáddal a szállásra, aludj egy jót és ha lesz valami, akkor szólunk. - ajánlotta fel.
- Nem is tudom. - pillantott Ross az ablakhoz. - Akkor AZONNAL hívj, ha van valami! - kérte.
Azzal felállt, és elment Markkal. Egy ideig néztem, hogy elmennek a fehér folyosón, majd Riker felé fordultam.
- Nem tudom, mit csináljunk. - ráztam a fejem.
- Szerintem többet mi se tudunk. - nézett a szemembe.
- Inkább menjünk, és beszéljünk Laurával! - jutott hirtelen eszembe.
Riker bólintott, majd szólt Stormie-nak is. Kezeit az enyémre kulcsolta, és így hagytuk el a kórházat.

~~~Az utcán~~~

Amikor kiléptünk az épületből, megpillantottam Laut, aki egy padon ücsörgött. Gyorsan odamentünk, és megálltunk.
- Laura! - szólítottam meg.
Lau felnézett, és a szemét forgatta.
- Mit akarsz? És egyáltalán ki vagy te? - kérdezte unottan.
- A nevem Emily Storm. - nyújtottam a kezem egy kézfogásra. Sajnos ő nem viszonozta. - És én vagyok Riker barátnője.
- Komolyan, Riki? - nézett Laura Rikerre lesajnálóan. - Hogy süllyedhettél idáig? - nevetett gonoszul.
- Ne hívj Rikinek! - szorította ökölbe a kezét.
- Egy rajongóval, aki szerintem még csak 16 se? - nézett végig rajtam.
- Befejeznéd? - tettem csípőre a kezem. - Azért jöttünk, hogy közöljük veled, menj el! Rossnak csak a terhére vagy plusz már nem szeret! - soroltam.
- Na, akkor ide figyelj! - állt fel Laura a padról. - Egy kis pisis nem fogja nekem megmondani, hogy hová menjek! Nem mellesleg, ha valamit akarok akkor az az Enyém lesz! - fenyegetőzött.
Riker már a kiborulás szélén állt, mert láttam az arcán. A pici orrocskája nagyon mozgott, ezért gondoltam, hogy már üvölteni fog.
- Igazából nem is értem, hogy így akartunk elküldeni! - csattant fel Riker.
Karon ragadott, és elvitt az autóhoz. Nagyon ideges volt, és ezt NEM szeretem. Beültem az anyósülésre, és keresztbe tettem a kezemet.
- Most ezt miért kellett? - néztem rá hirtelen.
- Figyelj. Azért vagyok most ilyen, mert visszagondolok, hogy Lau mit művelt Rossal. Akkor majd' megszakadt Rossért a szívem! - nézett előre.
- De ezt akkor sem így kell lereagálni! - mondtam.
- Igazad van. Ne haragudj! - fogta meg a kezem.
Hogy tudtam volna rá haragudni? Olyan édes! (Drága Zsany-m, ha olvasod, akkor Te nagyon jól tudod, hogy miért írtam ezt! :) )

~~~Otthon~~~

Ahogy beléptünk a szállodába, egyenesen a szobámba mentünk. Riker bezárta az ajtót, és perverz mosoly jelent meg a fején.
- Nos, remélem tudod, hogy mi következik! - lépett közelebb.
- Riker! - néztem a szemébe.
- Most senki sem zavar! - fogta meg a derekamat.
...
Kis etye-petyénk után kinyitottuk az ajtót, és kimentünk vacsizni. Addigra már Rydelék is megérkeztek. A pincérek kihozták az ételeket, és elkezdtünk enni.
- És holnap hová megyünk? - kérdezte Hien.
- Arra gondoltunk, hogy Párizsba. - nézett rá Rocky.
- Mamma! Ez most komoly? - nézett rá Hien.
- Az, mint hogy mi együtt vagyunk! - mosolygott Rocky.
Tehát, mint kiderült holnap Párizsba (!!!) megyünk! A szerelem városába, és a legjobb helyre a világon! Wow! *.*
Vacsi után mindenki elkészült a lefekvéshez, aztán elaludtunk.

Párizsban csak Emily-ék találnak szerelemre? Lilivel mi lesz? Végre minden happy lesz? Kiderül a következő részből! ;)

•33. fejezet•

Az előző rész tartalmából:
Lili elég ideges, hiszen Ross nem szólt Lauráról. Emily bevallotta barátnőjének, hogy ő tudott a dologról, de Lil nagyon megharagudott. Este bezárkózott a szobájába, és nem jött ki. Valamint megérkezett a váratlan vendég is...

~~~Lili szobájának ajtaja előtt~~~

Mindenki ott állt a szoba előtt, csak Stormie-ék nem. Nekik nem szóltunk Liliről. Talán jobban tettük volna? Ross idegesen járkált a szoba előtt, és ekkor megérkezett egy lány. Két nagy bőröndjével lassan jött fel a lépcsőn. Egyberuha volt rajta, ami fehér és rózsaszín színben pompázott. Ezt a rucit egy türkiz telitalpú magassarkúval szépítette. Haja ki volt engedve. Mindenki a lány felé pillantott.
- Laura? - kérdezte elkerekedett szemmel Riker.
- Végre, hogy megtaláltalak titeket! - jött felénk.
Mindenki egy halvány mosolyt vetett oda Launak, de Ross még csak rá se nézett.
- Mit keresel itt? - kérdezte Rocky.
- Rocky drága! Rosshoz jöttem! - intette le Laura, majd Ross felé fordult. - Gondoltam benézek, ha már itt összefutunk. - mondta mosolyogva.

Laura öltözéke

Ennyire izé? Ja, én is gondolok egyet és betoppanok majd Rick lakásába mondván " erre jártam, miért ne?"! Nem mellesleg lehet, hogy Lil kicsinálta magát, mert saját tapasztalatból mondom, hogy szar a szigetelés.
- Laura, most miért adod be ezt a mesét? - csattant fel Ross.
- Nem tudom miről beszélsz. - rázta a fejét Lau értetlenül.
- Arról, hogy miért pont Sidney-ben akartál találkozni, mikor már rég szakítottunk! - kiabált.
- Rossy, én nem értelek! Itt vagy a családoddal és ezzel a két másikkal - nézett rám és Hienre lesajnálóan. - ráadásul itt szobrozol egy bezárt szoba előtt! - csapkodott Lau.
Komolyan mondom a filmekben SOKKAL kedvesebb, mint valójában! Csapkod és hisztizik, mint egy ötéves.
- Na, jó! - sóhajtottam egy nagyot. - Ide figyelj, kisanyám! Nem veszed észre magad? Rossal már régen szakítottatok, de TE még mindig a nyakára jársz! A barátnőm depressziós állapotban gubbaszt a bezárt szobában, és azt se tudjuk, hogy él-e még! Te meg idejössz, hogy "mindent jóvá akarsz tenni"! - hadartam dühösen.
Laura elképedve hallgatta végig a monológomat, és észre sem vettük, hogy kinyílt a szoba ajtaja.
- Lili! - ölelte meg Ross a barátnőmet.
Nem reagált semmire, csak állt némán. Ahogy eltávolodtak Rossal, egy vérfolt jelent meg Rossy pólóján. Mindenki tágra nyílt szemekkel figyelt, és Ross alig bírt megszólalni.
- Te...te vérzel! - mondta Ross remegő hangon.
Lili nem tudott reagálni, mert összeesett.
- Szentég! - rogytam a földre. - Srácok! Mentőt! - ordítottam hisztériásan.
Rocky és Ratliff elrohantak a portára telefonért, és addig valahogy életet kellett lehelnem Lilibe.

~~~A kórházban~~~

Amikor Lilit elvitték a mentők, mi is kocsiba szálltunk és elmentünk a kórházig. Ross a mentőautóban ült, és Lili kezét fogta. A kocsiban Rydel, Rocky, Hien és Ratliff ültek hátul, mi pedig Rikerrel elől.
- Nem lehet igaz, hogy ilyen megtörtént! - mondta halkan Rydel.
- De higyjétek el, hogy nem ilyen! - mondtam. - Kedves, mosolygós és...hülye! - soroltam mosolyogva.
Riker vezetett, és az utca lámpa fénye megvilágította az arcát. A tekintete az utat kémlelte, de a gondolatai máshol jártak. Most tényleg aggódott Liliért. Úgy szerette, mint a saját húgát.
- Jól vagy? - néztem felé.
- Voltam már jobban is. - fogta meg a kezemet.
- Nyugi. Lili rendbejön, és minden ugyanolyan lesz, mint régen. - nyugtattam Rikert.
A kórház elég messze volt, de hála Rik jó bezetési tudásának, hamar odaértünk. Mindenki villámgyorsan rohant be az épületbe, és a tekintetek Rosst keresték. Végül Hien megpillantotta a szöszinket.
- Ross! - rohantam oda, azzal leültem mellé.
- Mit mondtak? - kérdezte Rocky.
- Semmit. - törölgette a szemét Ross. - Csak annyit, hogy van esély, hogy felépüljön. - mondta elcsukló hangon.
- Jaj, Ross! - ölelte meg Rydel.
Egy fél órát vártunk a kórházban, de Lilit még mindig nem hozták. Ezért úgy döntöttünk, hogy mi visszamegyünk a szállásra. Ross viszont mindenképp maradni akart, amit meg is értek.
Amikor visszamentünk a szobákba, mindenki ment a sajátjába, és elaludtunk remélve, hogy Lili felépül.

~~~Reggel~~~ 

Nagyon rosszul tettük, hogy nem szóltunk Markéknak. Reggel, amikor felkeltem, hallottam ahogy Stormie kiabál a túlsó szobában. Nagynehezen átvonszoltam magam a többiekhez, akik fapofával ültek az ágyban.
- Áh, Emily! - fordult felém Stormie. - Ülj csak le! - mutatott az ágy felé.
Kicsit félve, de leültem Riker mellé, aki átkarolt. Rydel Ellington mellett ült, míg Hien és Rocky is együtt.
- Hogy gondoltátok ezt?! Hol az öcsétek?! - ordított Mark. - És miért van itt Laura?!
Nem tudtunk mit mondani. Én viszont jobbnak láttam, ha elmesélem az egészet, mert így sosem lesz vége ennek a borzalomnak.
- Én... elmondok mindent! - álltam fel.
- Akkor csak tessék! - nézett rám Mark.
- Minden Laura emailjével kezdődött. - kezdtem. - Rossnak írt, hogy Sidney-ben van és találkozni akar velünk. Ross erről nem szólt senkinek, csak nekem előző este. Lilinek sem mondta el pedig ez okozta a bonyodalmat. - tördeltem az ujjaimat. - Tegnap Lili valahogy megtudta a dolgot és én elmodtam neki, hogy Ross szólt nekem. Erre ő kiborult, és elment. Délután egyedül szerettem volna lenni, de szerencsére Riker megtalált és elvitt egy utcába, ahol Lili és Ross már vártak. - néztem Stormie-ékra. - Megbeszéltük a dolgot, de estefelé Lil bezárkózott a szobájába, és nem jött ki. Ekkor megjelent Laura és kicsit később Lili is kijött, de vérzett a karja. - meséltem a sírás szélén. - És...és aztán összeesett! - fakadtam ki. Rámjött a sírás, és folytattam. - Aztán elvitték a mentősök, és Ross valószínűleg most a kórházban ül, és nem moccan Lili kórterme mellől. - ültem le.
A Lynch szülők tátott szájjal hallgatták a sztorit, majd a nagy csend után felpattantak, és elmondták a haditervet.
- 9-re mindenki legyen indulásra kész, mert bemegyünk a kórházba! - adta ki Mark a "parancsot".

~~~A kórházban~~~

Mindenki idegesen állt Lili kórterme előtt. Infúzióra volt kötve és édesen szuszogott. Odaléptem az ablakhoz, és elmerengve figyeltem a barátnőmet. Soha sem volt ilyen! Mi történt vele? Annyit tudok, hogy Rossal még nem volt intim közelségben, ezért azt kizárhatom. Akkor miért viselkedik így? Nem szeret már minket? Ahogy így elgondolkoztam, Riker mellém lépett, és a kezért a derekam köré fonta.
- Semmi gond! - ölelt meg.
Nem tudom mi jött rám, de kitört bellőlem a sírás. Riker nyugodtan simogatta a hajamat és közben nyugtatott. Jól esett az érintése, és az, hogy ennyire gondoskodik rólam és persze az egész család(unk)ról. Rydel és Ellington kézenfogva álltak mögöttünk, és figyeltek minket.
- Roooooss! - hallottam meg egy ismerős hangot.

Ki kiabált Rossért? Laura végleg lemond Rossról? Mi lesz a következő turné helyszín? Ezek mind kiderülnek a következő részben!

•32. fejezet•

Az előző rész tartalmából:
Riker meggyőzi Emily szüleit, hogy a lány maradjon, így a szülők Romániába utaznak. A Lynch-család és a lányok estefelé elmentek a városba, hogy szétnézzenek. Mikor már mindenki aludt Em lement a kertbe, és Ross is leült mellé. Elbeszélgettek, majd Emily kopogást hallott a szobája ajtaján...

~~~Este~~~

Mamma mia! Nem tudom, hogy ki van ott, de nagyon félek! A takarót a fejemre húztam, és vártam, hogy az illető elmenjen. Sajnos nem tette.
- Emily! - hallottam meg egy suttogó lány hangját.
Kikászálódtam az ágyikómból, és az ajtóhoz léptem. Kinyitottam, és Hient pillantottam meg.
- Jesszusom! - csuktam be magam után az ajtót. - Hien Barbie Rosemary! A frászt hozod rám! - korholtam le.
- Most meg mi van? - tette Hien csípőre a kezét.
- Az, hogy nagyon megijesztettél, és mindjárt éjfél van! Aludni szeretnék! - mondtam mérgesen sziszegve.
Nem vártam meg Hien reagálását, hanem visszamentem a szobába, és az ágyamba dőlve hajtottam álomra a fejem.

~~~Reggel~~~

Békés szundikálásomat Lili dobolása szakította félbe. Azt se tudom, hogy mit keres itt, azt meg végképp nem, hogy miért dobol, mint a hülyék? Mindegy mostmár. Visszaludni úgysem tudok, és ha akarnék se menne. Álmos fejjel másztam ki az ágyból, hogy megszüntessem a zaj forrásását.
- Lili! Miért kell - néztem az órámra. - 7:30- kor neked dobolni? És ezzel felverni a barátnődet? - kérdeztem dühösen.
- Ne haragudj, Emily, de ideges vagyok! - mondta Lili soha nem használt hangnemben.
- Hogyhogy? - kérdeztem aggódva.
- Ross "elfelejtett" szólni, hogy Laura újra felbukkant. - dobolt idegesen.
Valahogy sejtettem, hogy ez lesz. Hiába szóltam Rossnak, hogy Lil tiszta ideg lesz, ha megtudja, de nem annyira, mintha nem is szólt volna.
- Lili, én... El kell mondanom valamit. - mondtam alig hallhatóan.
- Miről van szó? - nézett rám türelmetlenül.
- Tegnap este Ross elmondta, hogy Lau emailezett neki, hogy itt van Sidney-ben, és ide akar jönni. - vallottam be. - Én szólni akartam, de... - kezdtem a magyarázkodást, de Lili megállított.
- Ne is magyarázkodj! Így most minden jobb lett, hogy bevallottad?! Nem hiszem. - kiabált. - Elegem van abból, hogy mindig beleszólsz a kapcsolatomba! - förmedt rám.
Ez azért fájt! Jó, lehet, hogy segítek egy picit a kapcsolatukban. De mindent azért, mert Lili annyira kelekótya, hogy azt se venné észre, ha Ross felcsinálta volna Laurát! Miket beszélek?
- Ne haragudj Emily, de én most megyek. - állt fel Lili, és kiment a szobából.
Ott álltam egyedül pizsiben, kócosan és rettegve attól, hogy ezek után mi lesz a barátságunkkal. Lil tiszta ideg, és erről én tehetek. Várjunk csak! Mit is szokott mondani Hien ilyenkor? Ja, igen. Ne mártírkodj, mert nem segít!
Miután elmerengtem a gondolataimban, rájöttem, hogy ezek után nem fogok beleszólni Rossék kapcsolatába. Felöltöztem, és kimentem a hallba a többiekhez.
- Jó reggelt! - ültem le a Lynch - családhoz.
- Szia, Emily! - köszönt mosolyogva Stormie.

~~~Délelőtt~~~

Miután a reggelit befejeztük mindenki elmehetett valamerre. Ezalkalommal egyedül mentem, hogy keressek egy nyugodt helyet, ahol ellehetek. Erre alkalmas volt a közelben lévő park. Körbe árnyas fák övezték, és senki se látta, hogy ki vagy mi rejtőzik alatta. Ez tökéletes lesz!
Leültem és előszedtem a telefonomat. Megnyitottam a fényképeket, és a Lilivel együtt képeket nézegettem.

2 évvel ezelőtti hülyülés

Haloween-i készülődés

Amikor Lili pasit keresett nekem

Shopping közben

Annyira boldogan nézegettem ezeket a képeket, hogy elsírtam magam. Hogy jutottunk idáig? A legjobb barátnők voltunk, mindent megosztottunk egymással. Most viszont kiabálunk és veszekedünk. Hogy van ez?

És ez az egyik kedvencem ❤

A sírásomat Riker szakította félbe.
- Mindenütt kerestelek! - ült le mellém aggódva.
Igyekeztem a könnyeimet letörölni, mielőtt észreveszi, de nem sikerült.
- Emily, mi a baj? - fordult felém.
- Semmi. - szipogtam.
Tudtam, hogy Riker soha nem fogja ezt bevenni, de egy próbát megért.
- Na, akkor mesélj! - kérlelt.
- Lili rámförmedt reggel, amiért nem szóltam neki, hogy Lau üzizett Ross-nak, hogy itt van Sidney-ben, és ide akar jönni. - hadartam el.
- Várj! - állított meg Riker. - Lau itt van Sidney-ben? - kerekedett el a szeme.
- Hát ezt írta Ross-nak. - jegyeztem meg.
- És Rossal akar találkozni vagy velünk is? - kérdezte.
- Szerintem mindenkivel.
Riker felállt, és felhúzott engem is. Nem mondta, hogy hová megyünk, hiába kérdeztem. Végül egy utcában megálltunk, és ott előkapta a mobilját.
- Mit... - kérdeztem.
- Sss! - csitított Rik, és a telefont a füléhez tartotta.
Álldogáltam egy ideig, majd Riker megszólalt.
- Igen, én vagyok. Hozd el a barátnődet és elmegyünk valahová. Csá! - tette le.

~~~Riker által kiszemelt helyen~~~

Sejtelmes, és eldugott hely volt. Nem éppen egy kellemes környéken voltunk, és Riker semmire sem reagált. A végén megpillantottuk Rosst és Lilit.
- Mit keres ez itt? - kérdezte Lili lenézően.
Ross ránézett, amolyan "viselkedj!" nézéssel, de nem igazán hatott rá.
- Azért vagyunk itt, mert valamit meg kell beszélnünk. - szólalt meg Riker.
- Pontosabban, hogy elmondjak valamit. - mondta Ross. - Laura azt üzente, hogy Sidney-ben van, de azt nem, hogy pontosan hol. Vagyis Lili, hiába haragszol Emily-re, ő nem tehet semmiről. Én nem árultam el neked a dolgot, mert nem tartottam fontosnak. - nézett Ross Lilire.
Lil nem enyhült csak rosszabb lett. Mostmár nem is szólalt meg. Viszont a könnyei mindent elárultak. Tudtam, hogy igazából nem rám haragszik, hanem erre az egész helyzetre és persze valahol Rossra is. Csak rajtam töltötte ki a haragját.

~~~Délután~~~

Ross valahogy visszarángatta Lilit a szállásra, de ami azután jött! Lili magára zárta az ajtót, és csak sírt. Nem evett, nem ivott. Azt se tudtuk, hogy él-e még.
- Lili! - dörömbölt Hien.
Semmi válasz. Már kezdtem aggódni, amikor Ross rohant oda.
- Miért nem válaszol?! - kérdezte idegesen.
Ross fel - alá járkált Liliék szobája előtt, és néha a szőke hajába túrt. Sejtettem, hogy mennyire aggódik, de azért egy kicsit rájátszott.
- Ross, higgadj már le! - nyugtatta Delly az öccsét.
- Nem vagyok nyugodt, míg Lili nincs a karjaimban! - kiáltott dühösen.
Valaki a lépcsőn jött fel, mert hallottam a cipője sarkának a kopogását. Bőröndöt is húzott, majd odapillantottam.
- Úristen! - kiáltotta el magát nyájasan a lány.
Mindannyian odakaptuk a fejünket.
- Laura? - kérdezte Riker.

A következő részben kiderül, hogy Lilivel mi fog történni, és hogy Laura miért is jött valójában...

•31. fejezet•

Kis összefoglaló:
Emily egy 17 éves gimnazista lány, akinek teljesen megváltozik az élete azzal, hogy elköltözik a szüleivel. Ott megismerkedik Lynch-ékkel, és Ratliffel, akikkel szoros barátságban lesz. Összejön Rikerrel, de a kapcsolatuk egyáltalán sem zökkenőmentes. 2 barátnője, Lili és Hien, odaköltöznek és mind a ketten szerelemre találnak Rocky és Ross személyében. A srácok megkérik a lányokat, hogy menjenek el velük az Európai turnájukra, és nem meglepő módon igent mondanak. Londonban megjelenik Rick, Emily volt pasija, hogy újra együtt legyen a lánnyal. Emily nemet mond, és a kórházban köt ki. Másnap reggel találkozik a szüleivel, akik rossz hírt hoztak...

~~~A szálláson~~~

- Anya! Én ezt nem értem! - toporzékoltam.
- Kicsim. Mi se szerettük volna ezt, de ott nagyon jól megfizetnék apádat. - nyugtatott anyu.
- Kit érdekel, hogy mennyit keres, ha itt kell hagynom azokat, akiket a legjobban szeretek? - kérdeztem a könnyeimmel küszködve.
Ahogy így "beszélgettünk" apáékkal, Riker jött le a lépcsőn, és mellettem állt meg.
- Mi történt, Emily? - nézett rám aggódó szemekkel.
- Szia, Riker! - fogott apa vele kezet.
- Valaki elmondaná, hogy mi folyik itt? - nézett körbe.
- Majd én elmondom. - töröltem le a könnyeket, ezzel teljesen elkenve a sminkemet. - Anyuék közölték velem, hogy Romániába kell költöznünk, mert apa ott kapott munkát. - mondtam szomorúan.
Riker arcán is láttam, hogy teljesen összeomlott, és szomorú is volt.
- De ezt nem tehetik! - kiáltott fel idegesen.
- Riker! - csitítottam.
- Sajnálom, de nem tehetünk mást. - tárta szét anya a kezét.
Kicsit elgondolkoztam, majd hatalmas lélegzetet vettem.
- Anya, én nem megyek veletek. - mondtam ki.
- Emily, de jönnöd kell! - zárta le apa a témát.
- Hacsak...- kezdte Riker. - James, Alexa! Lassan 20 éves leszek, ezért szeretném, ha Emily-t rám bíznák. - nézett a szüleimre. - Én odaköltöznék Emily-hez, és a fizetésemből meg tudunk élni. Ha pedig Em szeretne önökkel találkozni, akkor elvisszük Romániába! - mondta Rik a tervet.
- Nem is tudom. - enyhült meg anya. - Ez nagyon rizikós!
- Anya, kérlek! - vettem könyörgőre a figurát. - Szeretem Rikert, és nem szeretném őt elhagyni! És majd találkozunk a szünetekben! - soroltam a jó dolgokat.
- Nem hinném, hogy ez jó ötlet. - rázta apa a fejét.
- Kérem! - szakította félbe Riker. - Adjon egy esélyt! Ha nem menne a dolog, akkor Emily elmegy Romániába. - nézett anyuékra.
Anya és apa egy ideig törték a fejüket, majd kimondták az "ítéletet".
- Nem bánom! - mondta anya mosolyogva.
- Juj, anyaa! - öleltem magamhoz szorosan.
- Higyje el James, jó kezekben lesz a lánya. - mondta Riker mosolyogva apunak.
Gyorsan elbúcsúztunk anyáéktól, akik aztán elmentek. Alig vártam, hogy Rikert megölelhessem.
- Tudod, hogy te vagy a legjobb pasim? - néztem rá.
- Valami dereng! - mondta nevetve, azzal megcsókolt.
Kézenfogva visszamentünk a többiekhez, és kitaláltuk, hogy menjünk el az egyik hídhoz.

~~~A hídnál~~~

Amikor odaértünk, Rocky-ból és Ellból kitört a kisgyerek. Elkezdtek ugrálni, mint a kismajmok, de szerencsére Rydel lenyugtatta őket. Elkezdtünk hülyéskedni, majd a naplementében egy fénykép is készült. Nagyon szép volt a naplemente, majd azután visszasétáltunk a szállásra.


Szerintem ez egy nagyon jó kép lett!

~~~A szobában~~~

Miután mindenki elment a saját szobájába, én elkezdtem készülődni. Rydel is lázasan sminkelt, de Rocky csak az ágyán feküdt.
- Rocky! - lépett hozzá Delly. - Nem gondolod, hogy készülődnöd kellene? - tette csípőre a kezét.
- Háát - vakarta meg a tarkóját Rocky. - Nem igazán.
Hallottam, hogy Rydel egy mély lélegzetet vesz, majd rendre utasítja az öccsét. Amikor már elült a zaj, akkor kilibbentem a "nappaliba", és a Lynch-testvérek kerek szemekkel néztek végig rajtam. Semmi különöset nem vettem fel, csak egy sárga rucit, amin kék pillangók voltak.
- De király ez a ruha, Em! - jegyezte meg mosolyogva Rocky.
- Jaj, ne már! - legyintettem. - Még a végén elpirulok! - mondtam mosolyogva.
Rydel és Rocky elkezdtek készülődni, ezért én nem akartam zavarni, így elhagytam a szobát. Rikerék szobája felé mentem, és amikor beléptem, tátva maradt a szám. Ross rózsaszín (!!!) alsógatyában rohangált, Hien csak SMS-ezett valami lánnyal, és Riker pedig ingben és zakóban nadrág nélkül állt a tükör előtt.
- Khm! - vontam magamra a figyelmet. - Srácok, mi van itt? - néztem körbe.
- Ross, ne rohangálj! - ordított rá Hien.
- Áh, szia! - lépett hozzám Riker. - Jó, hogy jöttél. A két tehetetlennel nem bírok. - ismertette a helyzetet.
Mély lélegzetet vettem, és elkiáltottam magam.
- Ross, Hien! - néztem a két ütődöttre. - Hány évesek vagytok? Mindjárt indulunk, de Ross alsógatyában rohangál, te pedig - néztem Hienre. - csak telefonozol! - szidtam le őket.
Ezek után elmentem, hogy megnézzem Lili hogy van.
- Helló! - léptem be a szobába.
- Jaj, Emily! De jó, hogy itt vagy! - szaladt hozzám Lili. - Bekötnéd? - nyomta a kezembe a ruhája pántját.
Én gyorsan bekötöttem, majd ránéztem Ellre. Talán ő volt az egyetlen köztünk, aki higgadtan és gyorsan felöltözött. Már csak a haját igazgatta, és már kész is volt.
- Akkor indulás! - mondtam izgatottan, azzal kimentünk a szobából. Felszedtük a többieket, és indultunk is a városba.

~~~A városban~~~

Konkrét helyet nem jelöltünk ki, hogy hová menjünk, ezért csak bolyongtunk a főtéren. Riker megfogta a kezemet, és összekulcsoltuk. Amikor végigmentünk az utcán, rengeteg embert láttunk. Két járda volt egymással párhuzamosan, és közte egy nagy kocsiút. Autók nem voltak, de a két járda tömve volt. Sok árus volt, és a különböző bódéknál szuveníreket árultak. Ránéztem Rikerre, de csak az arca felét láttam a lámpa fényében.
- Riker, kérdezhetek valamit? - néztem felé.
- Igen. - bólintott.
- Miért szeretsz engem? - tettem fel a kérdést.
Riker egy kicsit elgondolkozott, majd újra felém nézett.
- A nevetésedért, és mert olyan gondoskodó vagy másokkal. - mondta a szemembe nézve.
Elmosolyodtam ezeken a szavakon, és Liliék felé pillantottam. Drága barátnőm nagyokat sikoltozott, mert Ross egy határozott mozdulattal a nyakába ültette, és így vonultak végig. Rydel és Ratliff megálltak minden ruhabolt előtt, mert Dellynek kellett valami cipő (?).
A sétálgatás közepette megpillantottunk egy kis teázót, és beültünk oda. Mindenki leült a maga "szerelme" mellé, és a pincér kijött.
- Jó estét! - jött oda mosolyogva.
- Akkor lesz három kakukkfű tea, egy csalánlevél, két epres tea és két kamilla tea. - sorolta Ratliff.
A pincér feljegyezte ezeket, majd távozott. Kicsit beszélgettünk Sidney-ről, majd a férfi visszatért kezében a csészékkel. Mindenkinek letette, majd ismét elment. Mi gyorsan megittuk, és elmentünk. Arra gondoltunk, hogy még elmennénk a partra, de Rocky-ék álmosak voltak, Lilinek pedig fájt a lába. Ígyhát visszamentünk a szállodába.

~~~Este~~~

Már mindenki nyugovóra tért, de én még kicsit kiültem az udvarra.
- Szia! - ült le mellém Ross.
- Hogyhogy nem alszol? - kérdeztem.
- Nem vagyok álmos. - mondta. - Valamit megoszthatok veled? - nézett rám komolyan.
- Ross, ugye tudod, hogy nekem bármit elmondhatsz. - ismételtem mosolyogva.
Bólintott, majd folytatta.
- Szóval. - sóhajtott. - Kaptam egy emailt Laurától, hogy ide akar jönni, hogy rendbehozzuk a kapcsolatunkat. - mondta ki egy szuszra.
Itt megállt bennem az ütő. Mi az, hogy Laura vissza akar jönni? Ross nem szólt neki Liliről? WHAT???
- Ross, ha nem szóltál Launak Liliről, akkor itt nagy kavarodás lesz. Tisztában vagy ezzel? - néztem rá. - Nem mellesleg Lili is félreértheti a helyzetet. Mondjuk, hogy megcsalod Laurával a háta mögött. - ötleteltem.
- Emily, kérlek! - fakadt ki Ross. - Én is tudom, hogy mi lesz! - kiabált.
- Oké! Csak mondtam! - emeltem fel védekezően a kezem.
Ezek után felálltam, és elmentem a szobámba. Amikor beléptem, akkor megintcsak meglepődtem. Rocky aludt csak éppen a földön horkolt. Rydel a plüss Hello Kitty-jét szorongatta és úgy aludt. Arik voltak. :3 Én is lefeküdtem, de amikor már majdnem elaludtam valaki kopogott...

A következő részben kiderül, hogy ki jött be Emily-ék szobájába, és fény derül egy váratlan vendég kilétére is...

•30. fejezet• (1. évadzáró rész)

Az előző rész tartalmából:
Emily és a többiek Londonba érkeztek, ahol mindent megnéztek. (Na jó, azért nem mindent). Elmentek egy étterembe, ahol egy ismerős alak tűnt fel...


~~~Az étteremben~~~

Felpillantottam a srác felé, és... Rick (!!!) volt ott! Mit keres itt ez a szemét? Mit akar még tőlem?
- Mit keresel te itt?- kérdeztem hidegen.
- Négyszemközt.- mondta és a fiúkra nézett.
Felálltam, és elsétáltam vele a közeli akváriumig. Ott Rikerék mindent hallanak.
- Szóval?- türelmetlenkedtem.
- Én...visszajöttem!- nézett rám.
Na, ne már! Hogy lehet valaki ennyire f*sz?! Idejön, és beletipor a kapcsolatomba? Na, azt már nem!
- Te most hülyének nézel?- tettem fel kínosan nevetve a kérdést.- Nem volt elég, hogy megcsaltál a legjobb barátnőmmel még ide kell jönnöd, és vissza akarsz kuncsorogni hozzám?!- hadartam idegesen. Rick beszédre nyitotta a száját, de én nem hagytam.- Másfél év kellett ahoz, hogy elfelejtselek azzal a hülye Kingával (a volt legjobb barátnőmmel) együtt! És most vissza akarsz jönni?! Arról ne is álmodj barátom!- kiabáltam, és elrohantam a mosdóba.
Szerencsére nem volt teltház, így bementem az egyik fülkébe, és a földre rogytam. Miért jött vissza? Én már nem szeretem! Vagyis... Csak egy incuri-pincurit. Viszont Rikert ezerszer jobban! Elgondolkodtam, és egyszercsak a szememeim becsukódtak...

~~~A kórházban~~~

Amikor kinyitottam a szememet, egy kórházban találtam magam. Fehérek voltak a falak, az ágyneműk és a bútorok is. Egyedül voltam a kórteremben, és láttam a kissé mocskos ablakon, hogy Riker idegesen járkál a termem előtt. Be kellene hívnom, de hogyan? Azt se tudom, hogy hogy kerültem ide.
Egyszercsak kinyílt az ajtó, és egy nővér lépett be.
- Jó estét, kisasszony!- mosolygott.
- Jó napot!- nyöszörögtem.- Tessék mondani, bejöhetnének a barátaim?
- Ennek semmi akadálya.- nevetett fel, majd kinézett az ajtón.- Bejöhetnek!- szólt a srácoknak.
Riker majdnem fellökte a nővért, annyira rohant felém. Természetesen Lili és Hien is odajöttek hozzám.
- Hogy érzed magad?- kérdezte aggódva Riker.
- Jobban.- eröltettem egy halvány mosolyt az arcomra.- De mondjátok, hogy kerültem ide?
- Egy nő rádtalált a wc-ben, és a fiúk kihoztak. Én hívtam a mentőket, akik behoztak.- mesélte Lili.
- Anyám.- mondtam ledöbbenten.- És Rick?- kérdeztem.
- Ő elment. De azt mondta, hogy bármit megszerez, amit akar.- mondta halkan Hien.
Ekkor tudatosult bennem, hogy nem fogja annyiban hagyni a dolgot. Ismerem, és ha nem megy szép szóval, akkor erőszakkal.
- Maradhatnánk kettesben Rikerrel?- kérdeztem a srácoktól.
- Persze.- bólintott Rydel, és kimentek.
Ránéztem Rikerre, aki megfogta a kezem, és ráhajtotta a fejét. Tudom, hogy aggódik értem, és azt is, hogy legszívesebben sírna, de visszatartja. A keze hideg volt, éreztem. Kicsit, mintha remegett volna.
- Félek.- mondtam egy nagy csend után.
- Nem kell, amíg én itt vagyok neked.- emelte fel a fejét.- Majd én megvédelek!- mondta, és megfogta a kezemet.
Jól esik, hogy itt van mellettem. Anyuéknak viszont nem szabad erről tudniuk!

~~~Reggel~~~

A kórházban kellett töltenem az estét, és Riker mellettem ült egész este. Amikor felébredtem, ő még édesen hortyogott a fehér, kórházi széken. Nem akartam felébreszteni, ezért csak csendben feljebb csúsztam az ágyamon.
- Emily!- riadt fel Riker.
- Semmi baj.- nyugtattam meg.
Megkönnyebbülten sóhajtott egyet, majd kiment a folyosóra, hogy megtudhassa haza mehetek-e. Addig én kimentem a mosdóba, és elkészültem. Riker visszajött.
- Haza jöhetsz!- mondta boldogan. Én örömömben a nyakába borultam, és megöleltem.
Gyorsan felöltöztem, és kirohantunk a turnébuszhoz.

Lili ásott, én pedig fákat ültettem

- Emily!!!- ölelt meg szorosan Lili és Hien.
- Láányok! Megfolytotok!- ütögettem a lányok hátát.
Elengedtek, és mint kiderült Sidney-be megyünk!!! Úristen!
Két órával később megálltunk egy pihenőhelynél, ahol rengeteg fa és bokor volt. Ki is volt írva egy táblára, hogy "fa ültetés". Nekem és Lilinek azonnal megtetszett az ötlet, de Hien nem jött.
El is kezdtük Lilivel, és tök jól haladtunk! Ross csinált rólunk 2 fényképet, és szerintem tök jól sikerültek.
- Indulunk!- kiáltott Mark.
Igaz, mi a fákkal még nem voltunk készen, de nem akartunk itt maradni. Felszálltunk, és megettük a maradék kaját. Anya és apa nem is hívtak, amióta elmentem. :c Még ma délutánra Sidney-be érünk! Ez fantasztikus, nem?

~~~Délután~~~

Mikor Sidney-be értünk, már ment le a nap. Viszont csodaszép volt minden. Elfoglaltuk a szállást, és felmentünk a szbákba. Itt most két hármas szoba volt, és egy négyes szoba. A csoportok a következőek:
• Én, Rocky és Rydel
• Ross, Hien és Riker
• Lili, Ratliff és a Lynch szülők
Ez a felosztás senkinek se tetszett, de Mark azt mondta, hogy így legalább senkinél sem lesz hancúr... Kipakoltunk, és utána és kimentem a folyosóra.
- Kicsim!- integetett anya (!!!).
- Anya, apa! Mit kerestek itt?- néztem rájuk.
- Valamit el kell mondanunk...- kertelt apa.
- Apád Romániában kapott állást, és el kell költöznünk.- mondta anya elcsukló hangon.
Itt megfagyott bennem a vér. Mi az, hogy elköltözünk? Nem akarok!
- Anya, ugye csak viccelsz?- kérdeztem a kiakadás szélén állva.
- Nem.- rázta a fejét.

Most 2 hétig lesz egy szünet, de utána kiderül, hogy Emily el fog-e költözni, vagy éppen, hogy Rick mit fog tenni...

•29. fejezet•

Az előző rész tartalmából:
Emily Rossal kezdte a reggelét, és a kinti udvaron megmutatott neki egy pár blogot. Kiderült az is, hogy az R5 1D-fan! Jesszus! 😲

~~~Reggel~~~

Most az egyszer én keltem fel a legkésőbb. Riker és a többiek lázasan pakoltak, amikor kimentem a nappaliba.
- Jó reggelt, Királylány!- köszöntött mosolyogva Riker, és adott egy puszit az arcomra.
Álmosan elvánszorogtam a konyháig (ami 2 lépésből állt...) és elkészítettem a reggelimet. Tejeskávé és keksz. Hurrá! :) Gyorsan megettem, és elkészülődtem, ugyanis már csak 20 km, és Londonban vagyunk!!! Ennek tiszteletére felvettem a kedvenc Londonos pólómat, és a farmeromat. Nem volt annyira jó idő, mert esett az eső.

~~~In London~~~

Az a 20 km borzalmasan hosszúnak tűnt, és ezért nagyon untuk a banánt.
- Mit csináljunk?- nézett kifelé Lili az ablakon.
- Passz.- rántotta meg a vállát Rocky.
Negyed órával később a busz óriásit fékezett, és majdnem legurultam a kanapéról. A srácok még visszamentek a hangszereikért, és már indulhattunk is! Éppen egy kis eldugott utcában parkolt le Mark, ezért bekapcsolta Hien a GPS-t.
- Mi most a Charles streeten vagyunk.- állapította meg a barátnőm.
- Vagyis?- kérdezte Ross türelmetlen hangon.
- Mindjárt itt van a szállásunk. Csak menni kell egyenesen, majd balra és ott egyenesen. Végül ott lesz a The Dorchester!- csapta össze a kezét Hien. Szerintem jól kikereste.
- Jó. Akkor vissza a buszba, és majdcsak ott leszünk már!- terelt vissza Stormie a buszba. A fiúk óriásít sóhajtottak, mert már sajgott mindenük. Meg persze nekünk is...
Az utazás nagyon hosszú volt, és unalmas. De türelem rózsát terem! Végre megérkeztünk a The Dorchester-hez!
- Hurrá!- ugrott le Ross elsőként a buszról.
A többiek utána, és utólag én.
- Emily, minden rendben?- állított meg Stormie.
- Jaj, persze!- legyintettem.- Ne aggódj! Csak ez az esős idő nyomivá csinál.- nyugtattam meg Stormie-t.
- Jól van!- nevetett.- Akkor menj csak.
Gyorsan odarohantam a többiekhez, akik türelmetlenkedve vártak. A szállás egész jól nézett ki, így bementünk. Markék elvették a kulcsokat, és minden gerlepár megkapta a sajátját.
- Mi az elsőn vagyunk!- ugrándozott Lili.
- Mindenki ott van, te IQ traktor!- világosította fel Hien.
- Akkor jó!- röhögött Lili.
A mi szobaajtónk a 12-es volt. Riker kinyitotta az ajtót, és baromi szép volt a szoba. Csoki a párnán, és üdvözlőkártya az ágyon.
- Én alszok belül!- stoppoltam le a helyet.
- Mindketten tudjuk, hogy nem fogunk aludni!- jelet meg az arcán egy pimasz mosoly.
- Ne már!- löktem meg.
Elnevette magát, és végre elkezdhettem pakolni. Mindent gondosan betettem a helyére, de Riker egész másként cselekedett. Csak behányta az egészet, úgy ahogy volt.
- Amúgy miért nem hoztátok Pixie-t?- ültem le az ágyra.

Riker élvezte a legjobban...:D

- Nem tudom.- rántotta meg Riker a vállát.

Csak én látom úgy, vagy Rikernek tényleg vörös
a feje?

Akkor ezt megbeszéltünk. Még pakoltunk egy ideig, aztán elmentünk megnézni Londont.
Elsőnek a közeli parkot céloztuk meg. A fiúk nagyon örültek, hogy végre ugrálhatnak. Mi, csajok már kevésbé.
- Figyu!- kiáltott Rocky. Odakaptuk a fejünket.
- Klassz!- mondtam, és előkaptam a telefonomat, hogy lefényképezzem.
- Milyen lett?- lépett mellém Riker.
- Tök jó kép lett!- mutattam felé a kijelzőt.
- Aha, tényleg.- adott egy csókot.
Lili és Rydel szokás szerint elkezdtek hátborzongató hangon röhögni, és odanéztem én is.

Ross a kézenállást egyszerrűbben oldotta meg...:D

Hát igen. Ross úgy dönött, hogy ő is kézenáll, csak kicsit másképpen.
- Te őrült vagy!- segítette fel Lili Rosst.
- Csak miattad!- csókolta meg a barátnőmet.
Hát ez baromi romantikus, nem? Jót tett Lilinek ez a potyakapcsolat.
- Gyerekek! Megyünk!- kiáltott Mark.
- Ne mááár, apu! Csak még egy kicsit!- toporzékolt Ross. Itt az élő példája az érett 17 évesnek! Taps!

~~~A Buchingam palotánál~~~

Alig vártam, hogy odaérjünk! A nap is kisütött, így csodálatos nyári idő volt! Mindig is látni akartam a királyi palotát, és most itt a lehetőség! Akartam készíteni pár fényképet, de a szöszik nem hagyták.
- Ross, Rydel!- forogtam.- Menjetek már arrébb!- toltam el őket, de mindig visszajöttek. Feladom.
Inkább készítettem pár képet a skacokról.
Jó képek lettek, nem tagadom.

~~~Délután~~~

Már délután 5 óra volt, és egy koraivacsit csináltunk, mert megéheztem. Beültünk a közei étterembe, és kijött a pincér.
- Mit adhatok?- vette elő a jegyzetfüzetét.
- Én egy hamburgert kérek!- mondtam. Végül a többiek is az én rendelésem mellett döntöttek. Elkezdtünk beszélgetni, de valaki felénk jött. Megállt az asztalunknál, és rám nézett.
- Emily, te vagy az?- kérdezte.
Felnéztem, és...

A követkeuő rész tartalámából:
Emily-t különös alak köszönti Londonban, akire nem számított. Riker versengni kezd?